Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 12. szám - Baldauf Gusztáv: Nemtanköteles gyermekek befogadása az iskolába
361 tanítónak kedves kötelessége legyen ennek folytonos tanulmányozása. S ismerve a tanítóságnak a mostoha viszonyok dacára is egyre lobogó idealizmusát, nem lehet kétsége senkinek az iránt, hogy az új vezérfonal iránti érdeklődés folytonosan növekedni fog s egymást érik az új tantervre vonatkozó értekezések, viták a tanítógyüléseken, cikkezé- sek a tanügyi lapok hasábjain.*) Sivár, kétségbeejtő politikai viszonyaink okozta ijesztő sötétséget világítsa meg a kultúra egyszerű nemes munkásainak szivében a hazaszeretet szent érzelme által táplált, lobogó idealizmus. Amig tanítóink idealisták, addig nem kell féltenünk a magyar kultúrát, nem a magyar hazát. Erős a hitem, hogy a jövő a művelt nagy népek versenyében minket magyarokat is az elsők között talál. Zászlónkon a haladás jelszava. Vigyázzunk, meg ne lankadjunk ! Bognár Károly. Nemtanköteles gyermekek befogadása az iskolába. A dunántúli ev. dgyházkerület egyik egyházközségében a gyülekezeti tanító ev. szülők nem tanköteles gyermekét az iskolába járástól eltiltotta — egy ugyancsak nem tanköteles gyermeket róm. kath. családból pedig béfogadott az iskolába. Ezen eset a gyülekezet tagjai és a tanító között viszás helyzetet teremtett, a nemtanköteles gyermekeknek az iskolába felvevése vagy attól eltiltása nagyobb nézeteltérésekre szolgáltatott okot és a békés egyetértést gyülekezet és tanító között megbontotta. Ezen esetből kifolyólag, s mert sok gyülekezetben, sőt majdnem mindegyikben kisért évről-évre a kérdés : vájjon milyen eljárás követ- tessék a nemtanköteles gyermekeknek a mindennapi elemi iskolába felvevését vagy elutasítását illetőleg — azt hiszem éppen nem végzünk felesleges dolgot, ha e kérdés tisztázásához véleményeink nyilvánításával hozzájárulni készek vagyunk. Az elemi népiskolai oktatás tárgyában kiadott törvények és ministeri rendeletekben a nemtanköteles gyermekeknek a rendes mindennapi iskolába felvétetését vagy azoknak az attól való elzárását illetőleg semmi külön intézkedés nincsen. Az általános népiskolai oktatás kötelező voláról szóló 1888. XXXVIII. t. c. a 6—12 éves gyermeknek tankötelességéről szól az ezzel kapcsolatos valamint a későbbi utasítások s rendeletek szintén csak az ezen korú gyermekekre vonatkoznak. Egyik sem bajlódik azon kérdéssel vájjon a 6 éven aliili és a 12 éven felüli gyermekek mily viszonyban állanak az e|eroi népiskolával szemben,. És ez érthetően nagyon természetes. Mert amig egy részről a mindenkori kormányok legelső célja az volt, hogy a népoktatás a nemzet minden rétegében általánossá legyen, s ne maradjon senki az elemi ismereteknek a 6—12 életévekben elsajá*) Folyóiratunk mindenkor készséggel rendelkezésre bocsátja hasábjait ily irányú közlemények számára. Szerk.
