Evangélikus Népiskola, 1905

1905 / 12. szám - Bognár Károly: Az új tanterv

355

Amint az anyag kiszemelésének, úgy az elrendelésének is megvannak az elvi szempontjai. A ki ó tantervet akar készíteni, az első sorban vegye figyelembe a gyermek testi és lelki fejlődésének menetét s tartsa szemelőtt a gyermeki értelem átlagos, felfogó és egységbefoglaló képességét, hogy a tananyag mennyiségét helyesen megállapíthassa.

Az egyes ember lelki fejlődésének menete, amint azt mindnyájan tudjuk, megegyezik az emberiség kulturális fejlődésével. Minden ép ember átmegy a fejlődés azon fokain, amelyeken az emberiség a kultúra mai fokára emelkedett. Az emberiség fejlődésének első foka a mithosz, a gyermeké a fantazia kora. Az emberiség történetében a mithikus kort a történeti, a gyermek fejlődésében a fantázia korát a megtörtént, való tények iránti érdeklődés kora váltja fel. Az emberiség fejlődésében a harmadik stádium a bölcselkedő kor, az egyénnél az elmélkedés, reflexió kora.

Amint megegyezik az emberiség s az egyes ember szellemi fejlődésmenete intellektuális tekintetben, úgy vannak morális tekintetben is. Az emberiség erkölcsi fejlődésében az első időszakot a patriarkális állapot, a másodikat a törvényszerűen rendezett állapot korának szoktuk nevezni. Az egyén erkölcsi fejlődésének fokai a következők: vakengedelmesség, önkéntes alárendelés és morális alárendelés kora.

Mondanom sem kell, hogy a kulturfokozatot a tantervkészítéskor nem szabad szem elől téveszteni, csak igy tudjuk megítélni, mily tananyag való a gyermeknek. Ebből világosan látjuk, hogy először a gyermek fantáziáját kell foglalkoztatnunk. Erre valók a mesék es mondák. Kősőbb inkább a valóság érdekli a gyermeket, azért nyújtunk neki ismereteket. Majd bizonyos tekintetben bekövetkezik az elmélkedés kora, midőn a belátásra hivatkozhatunk.

Az elmondott dolgokat akármelyik figyelmes olvasó feltalálhatja a tantervben, illetve utasításban, a sorok között.

Rekapitulálva az előzőket, kimondhatjuk, hogy a kiváló műben a tananyag kiszemelése s elrendezése, kívánni valót alig hagy fenn, mert az a nevelés céljának, a gyermek szellemi fejlődésének, értelmének teljesen megfelel, s gazdagságával s a benne uralkodó rendszernél fogva különösen alkalmas kitűnő részletes tanmenetek készítésére. Szűk kerete közé szorított rövidke értekezés nem merítheti ki s nem fejtegetheti mindazon pedagógiai igazságokat, amelyekről az utasítás oly rendkívüli alapossággal szól. Azért ez elkalommal csak azokból a gondolatokból akarok egyet-mást lejegyezni, melyek az uj tanterv s utasítás olvasásakor bennem felébredtek.

Aki az érdekes müvet, lapozgatja, annak azonnal szemébe ótlik a. régi és új tanterv közötti különbség. Az utasítás, mely a tantervet magyarázza s annak szellemébe beletekintést enged, az egyes tárgyak tanítására vonatkozó részletes módszeres utasításokat nyújt, melyekhez