Evangélikus Népiskola, 1905
1905 / 1. szám - Tárca
19 Egy fiú feláll és elmondja, hogy a korcsmárosnak jeget segített vágni s ezért pálinkát kapott, amitől el van kábulva. Dolgát végezve — bejön a fiú s én a legkeményebb, de amellett atyai szavakkal figyelmeztettem korai botlására és emlékébe hoztam a mindennapi iskolában tanúltakat az egészségi szabályokból. — Láttam arcán, hogy szerfelett restelli a dolgot, amelyből kifolyólag nem is volt képes magát menteni csak egy szóval sem. Tudtam, hogy a fiú úszott az áramlattal a nálánál idősebbekkel. nem gondolván meg gyermeki s főleg még iskolás voltát s az nap iskkolába való menetelét. — Azt is gondoltam, hogy a korcsmárosnak sokkal kevesebb költségébe kerül a pálinka adás, mintha bort adna, a hatás pedig annál nagyobb, azért traktálódik igy és nem gondol az erkölcsi megromlás következményeire. Mivel pedig az ily korcsmárosféle egyének vajmi távol állanak a kívánatos műveltségtől, tehát azzal sem gondolnak, ha eljárásaik által az ifjúságot megmételyezik és a romlás örvényébe futni mintegy előkészítik. Elegendő nekik, ha anyagi céljaikat elérhetik. — Én tehát az előadás után a „bünszerző4 korcsmárosnál jelentkeztem és határozott kijelentést tét- tem nála arra nézve, hogyha még egyszer oly meggondolatlan pálinka ivásba tereli az iskolaköteles gyermeket, én azonnal fel fogom jelenteni a hatóságnál, melynek megyei szabályrendeletét már régen tudomásul vehette. — És úgy látom használt emez eljárásom, mert azóta ily megdöbbentő eset nem adta elő magát. . II. Tanulságok és kívánalmak. A midőn tapasztalataimat papírra vetem,*) nem csupán azért teszem, hogy azoknak egyszerű száraz elolvasásából kinek-kinek időtöltést szerezzek; hanem, hogy mindnyájan; ifjak és öregek, levonjuk azokból a tanulságot és a hozzájok fűzött kívánalmakat hivatásunkhoz híven érvényesíteni is törekedjünk. Tanulságul 'szolgálhatnak — szerintem — e tapasztalatok minen tanítónak arra nézve, hogy hivatásának teljesítése körül mindenkor legyen résen gyermekeinek mind testi, mind szellemi előmentsége tekintetében. — És hogy kitűzött célját annál biztosabban elérhesse, ne kíméljen semmi fáradságot, sem időt, hogy a szülőkkel, elöljárókkal és más érdeklődő közegekkel érintkezésbe jővén, a gyermek nevelés magasztosságát a legtökéletesebben megtestesíthesse. — Mert ha mi elzárkózunk a szülői ház elöl és magukra hagyjuk a szülőket gyermek nevelési feladataik teljesítésében ; bizony-bizony szomorúan fogjuk tapasztalni iskolai hasznos munkánk eredménytelenségét és bánattal *) Lásd folyóiratunk múlt évi utolsó számát isi Sxerk,
