Evangélikus Népiskola, 1904

1904 / 3. szám - A népiskolai nevelés alapelvei Comenius »Nagy oktatástan«-a alapján

69 A népiskolai nevelés alapelvei Comenius »Nagy Oktatástana« alapján. ii. Az embernek, hogy igazán emberré legyen, nevelésre van szüksége. A tudománynak, erkölcsnek és vallásnak csiráit, a természet köl­csönzi, de tudományt, erkölcsöt és vallást nem ád, ezeket tanulás és cselekvés által szerezhetjük meg. Az ember tehát csak tanítás és nevelés által lesz valóban emberré. Az ember használatára rendelt teremtmények is csak az ember keze által tétetnek arra al­kalmasakká. Idomított kőből lesz az épület ; csiszolt gyöngy és drága­kőből lesz az ékszer; olvasztott fémek szolgálnak az embernek kivá­lóbb hasznára; csak a gondozott fának gyümölcsében és egyéb hasz­nában lehet gyönyörködni. Úgy tetszik, hogy az állatok, melyek éle­tűkkel vagy erejökkel használnak az embernek, már magukban elég­ségesek e célra ; mégis ha azoknak hasznát akarjuk venni, gyakorlás­nak kell azt megelőzni. Honnan volna tehát elménknek az az előnye, hogy előzetes tanulás nélkül tökéletes lenne? holott minden lénynek törvénye : semmin kezdeni, fokonként emelkedni úgy állománya, mint életmunkássága tekintetében. Tanulnunk, nevelődnünk kell. A vadállatoktól csecsemő korukban elrabolt és azok között fel is nevelkedett emberek, semmivel sem tud­tak többet az oktalan állatoknál ; még nyelvünk, kezök, lábuk haszná­latára sem különböztek azoktól, ha csak ismét emberek közé nem kerültek. íme néhány példa ! 1540 körül Hessen tartománynak egyik erdős vidékü helységében egy három éves gyermek, szülei gondatlan­sága folytán elveszett. Néhány év múlva a parasztok egy állatot látlak a farkasokkal, melynek formája különbözött ugyan, de négy lábon járt s emberi ábrázata volt. Midőn ez köztudomása lett, a köz- ségi biró megbízta őket, hogy ha csak lehet, élve fogják meg. Meg­fogván, a biróhoz, majd a hesseni őrgróf elé vitték. Az őrgróf palotá­jában az őröktől elfutott s egy pad alá bújva mérgesen nézett s éktelen ordítást vitt véghez. Az őrgróf azután emberek között nevel­tette s a vad teremtés napról-napra szelidebb lön, elkezdett i.átsó lábaira állani, két lábon járni, értelmesen, ember módra beszélni. Ö maga beszélte azután, hogy a mennyire emlékezhetett, öt a farkasok rabolták el s felnevelték, magukkal zsákmányra vitték. 1563 ban Franciaországban nehány lovag vadászatra ment s 12 farkas elejtése után hurokkal mintegy hét éves mezítelen fiút fo ak, melynek barna bőre s göndör haja volt, körmei hasonlók voltak a sasnak karmaihoz, nem tudott beszélni s szabálytalan ordításszeríi ha'igíH adott, A várba vitetvén, bilincsre verték, a mikor is igen fel?

Next

/
Thumbnails
Contents