Evangélikus Népiskola, 1904

1904 / 2. szám - Iván bácsi üzenetei

58

mig legalább is elégséges bizonyítványt nem tud magának kiérdemelni Hogy pedig ezen bizonyítványoknak a gyakorlati életben is megfelelő érvény szereztessék, hozzassanak be törvényileg:

2. az iskolai elbocsátó végbizonyitvátiyok, mely szerint csak azon növendékek nyerhessenek bárhol is állandó munkát, kik úgy erkölcsi magaviselet, valamint előmenetel tekintetében legalább elégséges iskolai végbizonyitván) t képesek felmutatni, mely bizonyítvány a munka vagy cselédkönyvbe bevezettessék, hogy a jobb bizonyítvánnyal bírók esetleg előnyben részesülhessenek. A fegyelmi vétségek megtorló eszközéül pedig a két előbbi pont kiegészítéseként hozassák be

3., a pénzbüntetés alkalmazása, mint a mely hivatva volna a szülőket azon kényszerhelyzetbe hozni, hogy az esetleges fenyíték alkalmazását maguk legyenek kénytelenek odahaza házilag elintézni. A birság lehetne a vétség foka és ismétlődéséhez mérten két fillértől egy koronáig, melyet a tanító legjobb belátása szerint szabna ki és nyilvántartana; behajtás- sáról pedig az iskolaszék gondoskodnék.

*

* *

Tekintettel arra, hogy iskoláinkban a modernebb fegyelmi eszközök csakugyan nagyin is hiányosak. — tekintettel továbbá arra, hogy az ajánlt fegyelmi eszközök műveltebb országokban már régebben gyakorlatban vannak, sőt középiskoláinkban részben nálunk is, és sikerrel alkalmaztatnak: a javaslatot egyesületi gyűlésünk helyesléssel elfogadta s annak minél gyorsabb és hathatósabb keresztülvitele céljából ez utón egyben felkéri az ország valamennyi tanítóegyesületeit a fenti indítvány tiapi- rendre tűzése* pártolása és elfogadására; kedvező határozataiknak pedig további eljárás végett a magyar tanítók Országos Bizottsága Elnökségéhez leendő szíves beküldésére. Mély tisztelettel:

A »sióvideki ág. hitv. ev tanitoiegyesület elnöksége.

Iván bácsi üzenetei.

B. I. Szerdahely. Az egész fegyelmi eljárásban, melyet asszonyom elbeszél, az volt az alaphiba, hogy hiányzott benne az őszinteség és a következetesség. Bizonyos, hogy nem volt őszinte szándéka az engedetlen nebulót valósággal elküldeni a háztól, midőn kikisérte hideg téli estén az utcára s ott magára hagyta. Nem állítom, hogy a gyermek tudatosan számított édes anyja könyörületességére, bár 8—10 éves fiú, különösen Via magasabb szellemi képességgel van megáldva, már tud különbséget tenni az üres fenyegetés és a kérlelhetlenül bekövetkezhető veszedelem közt, hanem az ő lelkülete a család levegö- jébéo oly módon fejlődött, hogy rendíthetlenül bizva édes anyja szere-