Evangélikus Népiskola, 1904

1904 / 2. szám - Egyesületi tudósítás

57

akik tanítói oklevéllel bírnak és más nyugdíj-alapnak nem tagjai. 6. Járuljon az állam az eddiginél nagyobb összeggel a tanítói nyugdij- és gyámalaphoz. 7. Az állami tanitók, mint állami hivatalnokok vétessenek ki az orsz. nyugdíjintézetből, vagy fizesse az állam a többi iskolafenntartókkal egyenlően a minden tanítói állomás után járó tagsági illetéket. 8. B'ztosítassék a tanítóságnak nagyobbmérvű befolyása az alap kezelésére és az egyes nyugdíjazási esetekre az Országos tanítóbizottság kebeléből, az alapot intéző bizottságba választás útján kikűl- dendő 8—10 tag által. 9. Hasson a tanítóegyesület elnöksége oda, hogy Szepesvármegye tövényhatósága a kormánynál, valamint az ország- gyűlésnél feliratilag sürgesse a revízió végrehajtását és nyerje meg ügyünknek a vármegye országgyűlései képviselőit. — A távollevő Padányi A. kir. s. tanfelügyelő helyett „A népnevelési egyesületek megteremtése és szervezése• cimü tételről Hajnóci R. J. dr. értekezett. A közgyűlés Padányi A. határozati javaslatát ekképen fogadta el: A .Szepesi Tanító- egyesület“ nem tartja még időszerűnek a népnevelési egyesületek megteremtését a következő okok miatt; 1. népoktatásunk jelenlegi viszonyai mellett a tanító legtöbb helyen nem ér rá; 2. az ilyen egyesületek a szükséges költségek födözete nélkül munkára képtelenek, új társadalmi adót meg senki sem vállal szívesen magára, hanem kell; 3. iskolaügyünk rendezésével, s az ifjúsági egyesületek megteremtése után, a népnevelési egyesületek könnyen minden ugrás nélkül kifejlődhetnek az előbbiekből, mint azok természetes folytatásai.

A közgyűlés után a tagok társas ebédre gyűltek össze a városi vigadóban, hol kedélyes hangulatban, melyet a számot sikerült pohár- köszöntő még csak emelt, töltötték a délután órait.

Kintzler Árpád.

Felhívás

a magyarhoni összes tanítóegyesületekhez.

Alólirott „sióvidéki ág. hitv. evang. tanító egyesületiünk egyik tagja legutóbbi gyűlésünk alkalmával a gazdasági és ismétlő iskolák bajairól értekezett. Ezen iskolákban a létező bajok egyik legnagyobbikául a hathatósabb s megfelelő fegyelmi eszközök majdnem teljes hiányát hozza Tel, minthogy itt a tanító az emberbaráti szempontokra való tekintettel, a szép, esetleg nem szép szó hatalmánál egyéb fegyelmi eszközzel alig rendelkezik, mely azonban, általános tapasztalat szerint, sokszor és sok növendéknél nem bizonyul elégségésnek. Azért indítvá nyozza, hogy ezen iskolákba már rég meglevő franczia és svéd gyakorlat szerint nálunk is hozassék be törvényileg :

1. Az osztályismétlési rendszer, mely szerint a növendéknél, ne mint eddig szokásban volt, az életkor, azaz 12. és 15. év határozza meg az elemi', illetve ismétlő iskola befejezését, akár sajátította el a tananyagot, akár nem, hanem koteleztessék mindaddig ezen iskolák megfelelő osztályába járni