Evangélikus Népiskola, 1903

1903 / 2. szám - M. Nagy Bálint: Mikép felelne meg az ismétlő iskola a gyakorlati élet által követelt czélnak?

37

felelős Isten és a világ előtt az atya, mert az iskola, a szülői ház nélkül teljes és üdvösebb eredményt felmutatni nem tud.

Legalább ilyen keretben fel kell venni az embernevelés tudományát az ismétlő iskola tananyaga közé, hogy czéljának a gyakorlati életben megfelelhessen.

De fel kell venni még a gazdasági ismeretek mellé a régi emlékek iránt való kímélet megoldatását, mint olyant, mely a tudománynak nagy hasznára és elébbre vitelének érdekében van.

Ismerjük népünk azon szokását, hogy a régi tárgyakat, agyag és kőedényeket, eszközöket vagy érmeket stb., ha talál, azt meg nem becsüli. Épen a napokan hallottam, hogy a k. . . . i határban történt föid-csuszamlás alkalmával napvilágra jött különféle korsókat, tálakat, edényeket az őriző gyermekek megtalálva, összetördelték, darabjait beledobálták a folyóba. Ugyanezen község határában már 10 éve találtak üvegedényt egy római, vagy kelta sírban, mel>ben folyadék is volt; ezt is összetörték, megsemmisítették.

Hát még régebbi eszközökkel, bútorokkal, gazdasági és háztartási tárgyakkal, könyvekkel, iratokkal hogyan bánnak? — Elégetik, összevagdalják, kidobják, mint haszontalan limlomot a szemét-dombra.

Meg kell tehát tanítani arra, legalább az ismétlő tanfolyambeli fiúkat, hogy a régi emlékeket megbecsüljék. Ha ilyesmit találnak, vigyék el a tanítóhoz, vagy lelkészhez, a ki azokat rendeltetési helyére juttatja. Mert ez által nemcsak hogy a tudománynak használnak, hanem esetleg anyagi jutalmazásban is részesülnek.

Nagy súly helyezendő még az ismétlő tanfolyambeli gyermekeknél arra is, hogy a helyes és értelmes olvasás megtanítása folytán, a jó könyvek olvasgatását megkedveltessük. E végből minden tanító tartsa kötelességének, hogy iskolai, esetleg népkönyvtára legyen, mert mit használ a gyermeknél az a sok fáradság, vesződség, melylyel az olvasás mesterségét elsajátította, ha annak gyakorlati hasznát nem veszi.

Az ismeretek, melyeket az iskola nyújt, ha időközben nem táplál- tatnak a tapasztalat és jó könyvek olvasása által, kiapadnak, megszűnnek.

Ezek volnának nézetem szerint a fiúknál még azon tárgyak, melyeket az általános gazdasági ismeretek mellett az ismétlő oktatás keretébe fel kellene venni.

A gazdasági ismeretek megtanítása gyakorlat nélkül, csak félmunka. Ugyanazért leghelyesebb volna az az eljárás, hogy ott, hol gazdasági imétlő iskola felállítva nincs : a tanító a tél folyamán tanultakat, mintegy illusztrálandó, növeudékeit egy nagyobb uradalmi gazdaságba időnkint elvinné, velük a gazdasági gépeket, azok használati módját, alkalmazását megmutatná, megismertetné. A föld növelését, trágyázását, a szántást-vetést érzékeltetné; különösen pedig a különféle műtrágyák alkalmazását annak hatását ott bemutatná.