Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 1. szám - Adorján Ferencz: Újév napján
16 Nem tehetnétek-e ti is ekként, szeretett ifjú testvéreim ? Nem takarhatnátok-e el az egymáson látható forradássokat, fogyatékosságokat a szeretet kezével? . . . . * A munka az élet sója. Nála nélkül ízetlen volna az élet s mint a sótalan ételt, úgy ezt is hamar megunná az ember1 Ha pedig a munka az élet sója, úgy nincs mit érette szégyenkeznünk. Az Egyesült államok egyik közkedvelt főbirájáról azt olvastam, hogy egyszer egy uraskodni szerető Írnok kappanát, melyet az a piacon vett, neki készségesen hazavitte s mikor ez később megtudta, hogy kit tett meg szolgájává s alázatos mentegetőzések közt kérdezte tőle, hogy miért tette ezt, azt válaszolta neki: „Egyszerűen csak azért, mivel meg akartam Önt tanítani, hogy semminő munkát se kell szégyelnie és senkivel se kell olyasmit végeztetnie, a mit maga is megtehet.“ — Somogy vármegyében ismerek egy dúsgazdag urat, ki gabonahordáskor évenként egy napot kin tölt a mezőn s úgy rakja a kévét a szekerekre, akár csak a napszámosai. A mikor megkérdeztem tőle, hogy talán eröművi gyakorlatnak tekinti a kéve-hányást, azt mondta, hogy, egyrészt csak így tudja a munkát érdeme szerint megbecsülni, másrészt meg azt akarja vele alkalmazottainak kézzelfoghatólag „bebizonyítani, hogy a becsületes munka soha se szégyen. Akár eszünkkel, akár kezünkkel dolgozunk, — feltéve, hogy becsületes munkát végzünk, — Istennek tetsző dolgot teszünk. Munka és munka közt nincs lényegi, csak anyagi különbség s ha a világ, vagy, egy nemzet, avagy a társadalom különös elismerésben részesíti is a lángész világra szóló munkáját : Isten ezt olybá veszi, mint annak a szegény favágónak, vagy mosónénak a munkáját, — feltéve természetesen ismét, hogy mindkettő becsületes volt. Dolgozzatok hát ti is becsületesen szeretett ifjú testvéreim ! Szakítsátok le minden órátok virágát! Dolgozzatok hűségesen, odaadóan tanuljatok. Nem azért a kívánatos jó bizonytványért, nem is csupán szüléitek kedvéért, hanem magatokért. Úgy-e tudjátok, hogy az eke nyáron át amikor sűrűn van használatban, milyen fényes és sima ! Egyetlen folt sincs rajta. Tavaszszal ellenben, amikor hosszú pihenés útán ismét használatba veszik, egész felülete rozsdás és érdes. Fényét és simaságát tehát a munka adta neki. így van ez nálatok is. A ki itt az iskolában kellőképen műveli magát, aki szorgalmasan tanul és dolgozik, annak esze, szellemi tehetségei simává, fényessé lesznek, aki ellenben nem műveli magát, nem tanúi és nem dolgozik, annak esze, szellemi tehetségei egészen berozsdásodnak. Az ilyenek okosabban teszik, ha kilépnek az iskola kötelékéből. Keressenek maguknak kedvükre valóbb munkateret, válaszsza- nak más pályát, melyen talán jobban boldogúlnak s ne vesztegessék hiába a drága időt. Vagy talán dicsőséges dolog minden osztályt meg