Evangélikus Népiskola, 1903

1903 / 5. szám - Tárcza

149

1661-ben Musay szerint még volt 220 anyagyülekezetünk. 1674 után kivételesen csak az egy Sopronnak volt szerződésszerű nyilvános, de korlátolt vallásgyakorlata. Lelkészeink közül sokan menekültek Némethonba, Erdélybe és a török hódoltság területére. A gályákra elhur- czoltak között dunántúliak voltak: Illés (v. Héli) Gergely malomsoki, Borhidai Miklós szentandrási és Z séden yi (v. Szedenics) István dörgicsei lelkészek.

Az 1681. évi soproni országgyűlés után gyorsan élednek fel ismét gyülekezeteink, melyeknek különösen II. Rákóczy Ferencz és a kurucz háborúk idején volt nagy a számuk, III. Károly kormánya azonban hamarosan elseperte a tavaszodni kezdő egyházi életet. Beállott az explanatiok és resolutiok kora, csak egy-egy artikularis hely nyújtott üditő forrást a puszták vándorának.

Hetven évig tartott a Haynóczytól megénekelt captivitas Baby- lonica (1673—1742), melyben nem volt a kerületnek püspöke. 1690 táján találunk ismét szervezett esperességeket, de a régi kilencz helyén csak kettőt, a győrit és kemenesaljait, melyek már csak területileg lesznek nagyok, mert 4—5 vármegyére van szét szórva az a néhány gyülekezetük. A XVIII. század elején (1720) alakul Tolnában és Baranyában jobbára bevándorolt németekből és csak kevesebb számú magyarokból egy új esperesség, a tolnabaranyai. A kerület egészen 1786-ig csupán e 3 esperességből állott és 1742-ig három főesperes kormányozta a megfogyatkozott számú és püspök nélkül való gyülekezeteket.

Ez esperesek, a kiknek vállaira felette nagy teher nehezült e fejetlen időszakban a következők voltak, a) A győri ehmegyében : Bors Mihály 1692—1711, Károlyi István 1711 — 1737, T ó t h- S i p k o v i t s János 1737—1742. b) A kemenesalji ehmegyében : Asbóth Mihály 1695—1704, A á eh Mihály 1706-1708, Lénárt Benedek 1708 —13, Hegyfalusi György 1713 — 16, Király Máté 1716—25, Csereti Mihály 1725—29 és Iványi Sándor 1729—43. c) A tolna-baranyai ehmegyében: Bárány György, Francke tanítványa, a jeles pietista paedagogus és sár - szent - lőrinczi lelkész 1718-1757.

Az elnyomatás korában legkiválóbb oszlopos tagjai és patronusai voltak egyházunknak : Vittnyédy István, soproni ügyvéd, gazdag nemes és Zrinyi Miklós bizalmasa (f 1670), O s t f f y Tamás és ennek két fia : L á s z 1 ó, Fisztrovich püspök hű embere és M i k 1 ó s, ki a méltatlan Feketéért asszonyfai várát feldulatta és vagyonát életét is koczkáztatta; Telekesi Török János, Szécsény, Egyed, Szent- András és Sobor ura és ennek fia István (f 1668) és unokája, a példás buzgalmú ifjabb István (f 1722), a kurucz háborúkban huszár ezredes, Rákóczy kormány tanácsosa és a pesti vallásügyi bizottmány tagja,