Evangélikus Népiskola, 1902
1902 / 1. szám - Nyilttér
Magasba tör vágyam merészen S a test alá a porba von, Arasznyi létem terhét érzem, Veríték gyöngyöz arczomon. Te vagy, ki az ember szivébe A hit virágát ültetéd. Óh haild meg, csüggedők reménye, Midőn lelkem sóhajt feléd. Miként az illat, száll föl hozzád, Az égbe esdő sóhajom, Oszlasd el homlokom borúját I Kisérj áldással utamon ! K. S N y i 1 t t é r. Válasz Gaál Lajos úrnak. Az én kedves „Vendvidéki“ kartársaim alelnöke apostoli buzgalommal, de nem apostoli egyenességgel jónak látta, egy engem csak harmad-negyed sorban érintő ügyben, nyilt levelet intézni hozzám az „Ev. Népiskola* múlt havi számában, a melyben adja tudtára Sass István úrnak és a lap összes olvasóinak, hogy a főt. és méltóságos egyh. kér. gyűlés 1901. évi jegyzőkönyve 218. pont alatt rájuk oktrojált kérvényt ők nem adták be. Nekem úgy tetszik, hogy e2en nyilt levél megszerkesztésénél éz az elv lett megvalósítva : „leányomnak szólok, de menyem asszony is értsen belőle*. — Hát megengedjen K. K úr, de ez az eljárás, lehet talán nagyon kényelmes, hanem semmiesetre sem helyes. Ha én valamit megakarok mondani, annak mondom, a kivel bajom van. Feltéve, hogy csakugyan hiba történt, váljon ki követte azt el? Én ? Hiszen csak arról számoltam be, amit hallottam, és hogy jól hallottam, arról tanúlságot tesz az egyh kér. jegyzőkönyv fent hivatkozott pontja. — Hogy most már ott történt-e valóban tévedés vagy nem, azt én nem kutatom, én tisztán állok; hanem igenis tiltakozom azon eljárás ellen, hogy engem akarjon ütni bárki egy olyan dologért, a melynek megtörténte miatt engem a legcsekélyebb felelősség sem terhelhet. — Azt Írja, hogy midőn a jegyzőkönyvi határozat tudomásukra jutott: „megtagadták az apaságot és tiltakozva ellene, egyszerűen napi rendre tértek felette1'. — No hát ha a jegyzőkönyvi határozat felett napi rendre tértek, úgy az én igénytelen beszámolóm felett egész lélek nyugalommal napi rendre térhettek volna; mert, a mig az egy nagytekintélyű testületnek a törvény erejével biró határozata, addig ez, egy igénytelen