Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 3. szám - Tárcza
87 likust. S mintha csak rövid évek alatt századok mulasztását akarná kipótolni az újra éledt nemzet, megszólal a tudomány is magyar nyelven. Apáczai Cseri János tiltakozik az ellen, mintha a magyar nyelv nem volna alkalmas a tudományok művelésére. Dévay Biró Mátyás a magyar Luther, s Sylvester János, a magyar Melanchton írják az első magyar nyelvtani müveket. — Szóval az iskolaügy, az irodalom, a sajtó a reformatiónak köszönheti fellendülését. S meggondolva, hogy mindezek a nemzeti szellem leghívebb kifejezői s gyámolítói, megítélhetjük a reformatio nagy nemzeti jelentőségét. A reformatiónak a nemzeti szellemre való üdvös hatását tapasztaljuk a politikában is, azokban a harczokban, melyek oly sokszor dúlták szép hazánkat. E harczokból a XVI századnak bőven kijutott. Fenyegette a nemzetet török, német egyaránt. A bécsi udvar abszolutizmusra törekedett, elfojtani a szabad szellemet, megsemmisíteni a politikai önállóságot, ez volt a czélja. E czéljának kivitelében azonban hatalmas ellenfélre talált a protestantismusban. A mint Németországban is Szász Móritz herczeg a vallás szabadsággal együtt menti meg a német rendek jogait is a császár önkényével szemben, úgy nálunk is nagy szerepet játszik a reformatio az abszolutisztikus törekvések ellen való harczokban. Felismerte az udvar a protesztantismusnak e nagy politikai jelentőségét, ép azért a katholicismus helyreállítására a protestáns mozgalmaknak csirában való elfojtására törekedett. Ámde e törekvésében számolnia kellett Magyarország akkori állapotával. Három részre volt oszolva a boldogtalan ország, középen a török, keleten Zápolya, nyugaton a Habsburgok uralkodtak. Ha az uralkodó ház a saját híveit üldözi vallásuk miatt, ezzel csak az ellenfél erejét növeli, mert a bántalmazottak ott keresnek menedéket. Mérsékelnie kellett tehát magát, legalább egyidőre az udvarnak, de még így is kitűnik katholikus jellege. Az egyházi abszolutizmus kezet fog a politikai abszolutizmussal, az udvar köré gyűlnek a kath. főpapok és főurak, míg Zápolyát a protestánsok zöme támogatja. Ily módon került a katholikusság az udvarhoz^ ellenben a protetansok a nemzeti visszahatást képviselő, a nemzet jogaiért küzdő erdélyi fejedelmekhez. A katholikus egyúttal osztrákot, a protestáns egyúttal nemzeti pártit jelent. Hoyry a katholikus főpapság a magyarsággal mily keveset törődött ez időben, mutatja egy magyar katholikus főpap nyilatkozata, ki nem átallotta ezt mondani: „Magyarországot először szegénynyé, azután katholikussá, végre németté teszem.“ Nem tudja összeegyeztetni a katholicismust s hazafisággal ! Valóban erre csak oly lángész volt képes, mint Pázmány Péler, ki épen hazafi- ságánál fogva be merte vallani azt, hogy protestáns Erdélyre szükség van a magyar nemzet fennmaradása érdekében s barátságban tudott élni Erdély prot. fejedelmeivel. A mit a Gondviselés Erdély feladatáéi kitűzött, a vallás szabadság s nemzeti önállóság megvédelmezését, lankadatlanéi, híven, vért, vagyont áldozva teljesítette is két századon át. Bocskay, Bethlen, Rákó-
