Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 3. szám - Tárcza
86 idő volt, hogy támaszra találjon, hű szövetségesre, mely új életre ébresz- sze s természetes jogait számára megszerezze. E biztos támaszt s hü szövetséget megtalálta a magyar nemzeti szellem a protestantismusban, a reformatio óta a nemzeti érdek és a protestantizmus összeforrott s az irodalom, a művelődés és a politika terén a nemzeti szellemnek mérhetetlen szolgálatokat tett. Hazánk egyike volt Európa azon országainak, melyekben a reformatio Luther fellépése után rövid idő múlva meghonosult. S a mint az egyetemes világtörténelemben új korszakot alkot a reformatio úgy a magyar nemzet történetében is, különösen pedig a nemzeti szellem fejlődésében jobb idők kezdete. A reformált egyház nem búcsúk, böjtölések által igyekezett a népet boldogítani, hanem az Írás szavaival; az irásmagyarázat, a praedicatió lett az isteni tisztelet központja, a lelkészek szeretik magukat praedikátaroknak nevezni. Természetesen ezen igehirdetés a nép anyanyelvén történt; s hogy a nép nemcsak a templomban hallja isten igéjét, hanem a mindennapi családi életében is hü vezére, vigasztalója legyen, lofordítják a bibliát magyar nyelvre. Telje, sen Károlyi Gáspár fordídotta le 1590-ben, mely biblia nem csak a bánkódó szívek vigasztalója, a vallás-erkölcsi élet élesztője volt, hanem a magyar nyelv terjesztése és fenntartása körül is valóságos missziót teljesített. Hogy a nép a bibliát képes legyen olvasni, nagy súlyt fektettek a magyar reformátorok az iskola ügy felvirágoztatására . - . . A protestáns főurak és városok egymással versenyezve állítanak fel nemcsak elemi, hanem felsőbb iskolákat is. Ezen iskolák nemcsak a vallásos érzületet, a reformatio elveihez való hü ragaszkodást csepegtették a növendékek szivébe, hanem felkeltették a nemzeti öntudatot s a nemzeti jogokhoz való ragaszkodást megerősítették. S ily módon előkészítették a nemzetet azon mostoha időkre, melyekben jogát fegyverrel volt kénytelen kicsikarni. A tanítók a külföldön végzett prot. ifjak voltak, a kik egyházuk iránt való hü ragaszkodást s tudományt szereztek a német egyetemeken. E tudományt azóta felhasználták a katholi- kusok ellen való harczban, majd nemsokára fajdalom !, a testvér református egyház ellen is. A hitviták azonban magyar nyelven folynak, a protestánsok kényszerítik a katholikusokat, hogy ugyanazon fegyverekkel küzdjenek, s a harczban, a használatban csiszolódik a magyar nyelv fejlődik a nemzeti szellem. Ha a protestantismus nincsen, úgy nincs irodalmi élet sem, nem pezsdűl az a nemzeti szellem, melynek különösen e kor költői adnak sokszor erőteljes kifejezést. Bennük leginkább kifejezésre jut az ezen kort fogva tartó s foglalkoztató két nagy eszme, a hit és a hazaszeretet. Keseregnek a megtépett hazán, nemes haraggal ostorozzák vétkeit. Magyari István sárvári praedíkátor szomorkodik a nemzet állapotán s minden baj veszedelem okát a kath. egyház bálványozásában találja. Az élénk irodalmi élet tette szükségessé a sajtókat, a XVI. században már 28 ilyen sajtó állott a protestáns egyház rendelkézésére s a protestáns irodalom tízszeresen is felülmúlja a katho-
