Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 10. szám - Az okszerű gazdálkodás köréből
272 Az okszerű gazdálkodás köréből.*) Irta: Grasselli Afiklós a kecskeméti magyar kir. földmives-iskola igazgatója. Mélyen tisztelt közgyűlés s tisztelt uraim! Első sorban köszönetét mondok szives meghívásukért, hogy alkal. mat adtak ily tekintélyes irányító testület előtt, az okszerű mezei gazdálkodásról, s annak alapelveiről beszélhetnem. Teszem ezt azon oknál fogva is, mert csak a tanító úrak kitartó buzgalma mellett remélhető, hogy a korszerű gazdasági üdvös eszmék eljussanak oda, hová azoknak eljutni kell: a nép körébe, lévén ez olyan tudomány, melyre a polgárnak, napszámosnak földbirtokosnak, úrnak és szegénynek egyformán szüksége van. Sokszor lehet hallani tanítók részéről is, vájjon mi szükség van arra, hogy a fiatalság nagyobb mérvben bevonassék a gazdasági tanítások hallgatásira? A felelet erre nagyon könnyű. A tanulás itt nem czél, hanem eszköz a boldogulásra. Magyarország agrár állam, túlnyomóan a mezőgazdaságból élünk s még azoknak is tetemes föld van a kezükön, kiknek a gazdálkodás nem főfoglalkozásuk. A panasz persze sok még a birtokosok részéről is, hogy nem érdemes a földdel bajlódni Sok igazuk is van abban, de mégis az marad meg főigazságnak, hogy minden szakmát s igy a gazdaságit is tanulni kell. Továbbá a gadasági szakmát érteni más, mint jó munkásnak lenni. Előbbihez ész, utóbbihoz erő kell. Nagy szerencse a kettő együttesen. Ha e két tényező, mint hűséges tanácsadók, vezetnek a munkában, akkor a panasz enyhülni fog s nyomukban jó lét fog virúlni. Mintha csak ide vonatkozólag mondaná Jókai az ő kedves humoros hangján: „Gazdálkodni! Hisz az igen egyszerű mesterség. Minden ember érthet hozzá. Abból áll az egész mesterség, hogy az ember engedi a füvet nőni s mikor megéreti lekaszáljuk. Hanem azután, a kik hozzá fognak, hogy ezt az együgyü mesterséget megpróbálják, nem kell nekik egy esztendő, hogy elismerjék, hogy ez a világon a legnagyobb tudomány, a miből minden évben le kell tenni az egzámentet.“ Lássuk, mit mondanak és bizonyítanak emez egzámentek? Azt mondják, hogy gyengén állunk, mivel például az 1898-ik évben, az európai termelési versenyben csak 5-ik helyet tudtuk elfoglalni, hektár területű terméseinkkel. (1 hektár = 10.000 □ méterrel.) Az 1898. évi eredmény tehát ez: 1. Anglia hektáronként termelt 2640 hektoliter búzát. 2. Németalföld n » 2500 n J» 3. Németország n 20-00 Yí 4. Francziaorsz. >» » 16.06 if 5. Magyarorsz. n J! 15T0 J» » 6. Oroszország n 7-60 n 7. Olaszország *1 9-20 v ') Felolvastatott a solti ev. ref. egyházmegyei tanítóegyesület közgyűlésén. Sterk.
