Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 10. szám - Hoffmann Ferencz: A gazdasági ismétlő iskoláról
271 Ilyenkor engedjünk szabad teret a tanúlóseregnek, kérdezősködjék az, a mikor valamit lát, de nem ért, tisztázzuk az ő fogalmait. De hisz mindnyájunknak tudnunk kell, hogy mi módon tehetjük áldásossá az ily kirándúlásokat. Hogy mit.kelljen tanítanunk az egyes osztályokban azt világosan körvonalazza „a gazdasági ismétlő iskola szervezete és tanterve“, a mely a magy. királyi tudományegyetemi könyvnyomdában kapható. Ehhez csak azon megjegyzésem volna, hogy abban, tekintve a rendelkezésünkre álló, csekély heti 5 órát, sok anyag van felhalmozva. Keresse ki ebből minden tanító azt, a mi nálunk okvetlenül szükséges. Azaz: azon növényeket, azon állatokat, szóval a gazdaság azon ágát, a mely az ottani vidéken leginkább el van terjedve, tegye alapos, mindenoldalú tanítás tárgyává, a többit vagy futólagosán említse, vagy ne. A második fontos kellék czélunk elérhetéséhez, a mit előbb kellett volna említenem, a tanító. Kik lehetnek a gazd, ismétlőiskolában a tanítók? ezt világosan meghatározza az előbb említett szervezet, amely szerint a gazdasági szaktárgyakat oly tanító oktatja a ki: — tanító képesítés megszerzése után valamely földműves iskolában vagy vin- zellérképzőben az egész tanfolyamot szabályszerűen elvégezte; álljunk itt meg! Ilyen tanító, azt hiszem, kevés lehet, mert két évet nem igen akarhat eltölteni egy okleveles tanító ilynemű intézetben, nem is szükséges ez, mert mint b) pont mondja, taníthatja e tárgyakat „A ki a földművelési minister által évenként elrendelendő tanfolyamban sikerrel résztvett és arról bizonyítványt nyer; végre a ki elméleti, de főleg gyakorlati készültségét közelismeréssel igazolja és ez alapon a vallás és közoktatásügyi ministertől tanítási jogosítványt nyert. Én magam ez idén egy ilyen fenntebb említett póttanfolyamon részt vehettem. Hogy mekkora és milyen hatása van egy ilyen tanfolyamnak, azt nem fejtegetem, elég legyen azt megjegyeznem, hogy én és a többi húsz kollegám az adai földműves iskola derék vezetőinek fáradozása után a földművelés tudományát annyira megkedveltük, hogy mindannyian azon feltevéssel mentünk vissza pályánk küzdőterére, mely szerint minden lehetőt megfogunk tenni a földművelő nép okszerű tanítására, a gazdasági ismétlőiskola eszméjének felkarolására. Jelen soraim is ez eszmét voltak hívatva szolgálni. Sokféle szempontból kellene még e tárgyra világosságot vetni, de talán elég is lesz. Végül arra kérem tiszt, kartársaimat, hogy foglalkozzanak szívesen e themával, mert ha valami, úgy a gazdasági ismétlő iskola az, a mely szeretett, édes hazánk földművelő népének erkölcsi és anyagi javán jelentősen lendíthet! Hoffmann Ferencz.
