Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 1. szám - Egyesületi tudósítás

24

tési törekvéseket? Ha igen, úgy szíveskedjenek ide vonatkozólag sérelmeikéi nyíltan felsorolni. Ha nem, akkor mondják ki jegyzőkönyvi határozattal, hogy a lelkészek iránt, mint Isten országa építésében munkatársaik, mint az egyházközség felelős vezetői iránt bizalommal viseltetnek s tiltakoznak minden oly vád hangoztatása ellen, mely a lelkészi karban a kerületi tanító kar ellenségét feltüntetni s ezzel köztük a testvéri jó viszonyt megbontani akarja.“ . . .

Felolvastatolt az inkriminált közlemény is; a midőn több egyleti tag hozzászólása után határozatilag kijelenti a gyűlés hogy : nt. lelkészi kar iránt bizalommal viseltetik, s ennek folytán az olyan vádat, mely a kér. lelkészséget a tanítók ellenségeként tünteti fel, magáévá nem teszi Eme bizalmi nyilatkozatot a szóban levő közleménynyel azonban nem kívánja összeköttetésbe hozni; mert jóllehet, hogy annak helye s annál inkább hangja nem mindenben megfelelő, tartalma azonban: sérelmes nyugdíjügyünk, mégis ennek indokolásával a kér. gyámintézetből történt kizáratás, a másodtanítói állások felszínre hozatala nem alaptalan, sőt az ev. tanügy munkásainak érdekében megfelelő intézkedés nagyon is kívánatos.

Ugyanazért az egylet közgyűlése megbízza a választmányt: elnököt, jegyzőt, pénztárost, Szalóky Elek ev. lelkész és Zsirai József tagtársakat, hogy idejében megtartandó ülésen sérelmes nyugdíjügyünk s az azzal összefüggő ügyek érdekében részletesen kifejtett és kellőképpen megokolt kérelmét a főtiszt, és mélt. püspök úrhoz pártoló, kegyes in- tézkezés, az illetékes fórumokhoz juttatás végett tegye meg. S hívja fel egyúttal az ehhez való csatlakozásra az összes ev. tanító-egyleteket

Nt. esperes úr kijelentéséből ezen ügyre vonatkozólag is biztatást hallottunk, mely szerint egyházi hatóságunk már ezidő szerint megnyugtató, biztos intézkedést tett meg arranézve, hogy nyugdíjügyünk érdekeinknek megfelelőleg megoldassék, a ref. atyafiakkal együttesen teendő eljárás által. Örömmel fogjuk üdvözölni, s szükség esetén köszönettel, hálával fogunk adózni egyházi hatóságunknak; előre azonban nem merünk örülni, mert már sokszor csalódtunk. Pedig tény, hogy az ev* tanítók sérelmeinek alapja az igazságtalan nyugdíjügyben van s ezzel kapcsalatban van, a mi még van; és ha ez megszűnik, a többi abból folyólag szintén elenyészhetik!. . .

Ilyen egyik, a kér. gyámintézetből a kér. tanítóinak kizáratása, melynek esperes úr a már ismeretes indokokkal természetesen védelmére kelt. Az egylet tagjai közül is némelyek egyénileg sérelmet nem látnak az egyh. kerület ezen intézkedésében, mások azonban a tanítói közérdek szempontjából a kizáratást mindaddig, míg nyugdíjügyünk az orsz. tanítói nyugdíjintézettel szemben a kellő megoldásra nem jut: sérelmesnek tartják. S miután ezen utóbbi nézet emeltetett étvényre, a választmány megbizatik, hogy kérvényében ennek adjon kifejezést.

Nem lesz talán érdektelen, ha felemlítem itt még egyik ifjú kartársunk, Simon Jenő pathi tanítónak nyugdijügyi panaszát. Nevezett kartárs a múlt évben foglalta el bold, édes atyja állását, a midőn fize