Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 1. szám - Egyesületi tudósítás
20 katonák, — a nyakukon jel van — t stb. — így talán én is megtanultam volna, szépen szabályosan, egyenes sorokban Írni. A pedáns szabályok nyűgbe vetik, félénkké, habozóvá teszik a lelket. Egyik protestáns főiskola pecsétjén egy fa van s körülötte a felírás: »szabadon fejlődik«. T., elemi mester; iparos oktató polgári tanító; gymnásiumi tanár — és még valami. — TJjévi fohász. Új évben új erővel Te áldj meg, Istenünk! Kortyét csaló reménynek Ne ejtse bús szemünk. Maradj a csüggedőnél, Segítsd a baj kozott. Te adj örömruhát rá, Ki gyászba öltözött. Tudjon híven munkálni A hon minden fia; Ne helljen keserűség Nedvéből innia. Tanítson és neveljen Jóra, ki rája kész. A hű szív értsen egyet, Úgy, mint a józan ész. Hazáért és egyházért Égjen minden kebel, Míg lángját a halálnak Szele nem oltja el. És akkor is te nálad Kezdjünk új életet, Melyben tovább nem Jéljük A múló éveketTóth István. A mosonyi evang. tanító-egyesület. Megyénk 14 tagból álló tanító-testülete az összetartozás szükségességét rég érezte, és ennek — bár nem hivatalos formában — többször adott kifejezést. Egyházmegyénkben u. i. azon dicséretes szokás dívik rég időktől fogva, hogy úgy a lelkészek, mint a tanítók is minden vizsgán megjelennek. Megjegyzem, hogy vizsgáink hétköznap tartatnak, s hogy a legtöbb egyházmegyében fennálló iskolavizsgálat nálunk nincs meg. Vizsga után a lelkészek az illető községbeli lelkésznél, a tanítók kollegájuknál gyűlnek egybe, hol a vizsgát tevő tanító vagy tanítók évi működése kerül bírálat alá. A munkát szerény ebéd követi, mely felett a jó hangulatért eléggé kezeskedik egy-két derék kollegánk örök ifjú kedélye. E mellett meg voltak tanácskozásaink — az esperes elnöklete alatt — mindannyiszor, a hányszor egy-egy fontosabb iskolaügy megkívánta.
