Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 8-9. szám - Bándy János: Az iskolaszéki intézmény tarthatatlansága és gyökeres reformja
216 tessenek. A kántor-tanítók munkája az egyházakra nélkülözhetetlen kántori és tanítói szempontokból egyaránt; tehát az állam az 1848. évben kiállított országos váltóval vállalt kötelezettségnek legalább némi részben * tesz eleget akkor is, ha a kántor-tanítók nyugdíj-igényeit méltányos módon, vagyis a többi tanítókéval egyenlő alapon intézi el; tehát a végellátás összegéül, a temetési járulékok kivételével, az utolsó fizetést veszi fel; 1) méltányos a kántor-tanítók sérelmének megorvoslása azért is, mert ma már példátlan hazánkban az állami nyugdíjasoknál, hogy valaki nyugdíjba lépése után kisebb rendes javadalmazásban részesüljön mint activ munkássága alatt. De meg továbbá érdekében is áll az államnak, hogy épen azoknak ne keserítse meg agg napjait, kik az ország zömének, vagyis a polgárságnak erkölcsi jellemét istápolják és fejlesztik, ez pedig nagy érték, mert hiszen tudva vagyon, hogy »Minden állam talpköve a tiszta erkölcs.« A kántor-tanító kettős munkát végez, tanít az iskolában és ápolja az állam polgárainak hitbúzgóságát vallásosságát, erkölcsét és így közvetve szintén szeretett közös édes anyánk: a haza javán munkál. * * * A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület, majd az egyetemes egyház tegye magáévá kántortanítóinak jogos kérelmét; szerezzen sérelmeiknek orvoslást. Isten áldása kisérje nemes munkájában. Simkó Endre. Az iskolaszéki intézmény tarthatatlansága és gyökeres reformja.*) A fennt jelzett czimen való értekezésre a múlt évben tartott közgyűlésünk adott impulzust, melyen egyik kartársunk referálta élőszóval röviden a szilágyvármegyei tanítótestület átiratát az iskolaszékek eltörlésére vonatkozólag, s azt t.intestületünk egyhangúlag szintén magáévá tette. — Ezen intézmény tarthatatlanságára vonatkozó okokat igyekeztem jelen felolvasásom keretébe szorítani, a mennyire annak sok oldalú hiányos voltáról a magam részéről alapos meggyőződést szereztem. Mélyen tisztelt közgyűlés! Boldog emlékezetű br. Eötvös József volt az, a ki szivvel-lélekkel a közoktatásügy sivár mezejét gyümölcsözévé akarta tenni és varázsolni s azon a néptanítók helyzetét a haladó kor szinvonaláta emelni. — Ő a néptanítót a nép szeretett Előadatott a győri ev. egyházmegyei tanítóegyesület közgyűlésén, mint az lapunk más helyen olvasható. Szerk.
