Evangélikus Népiskola, 1900

1990 / 6-7. szám - Iván bácsi üzenetei

205

Egyházi elnök felhívja az értekezlet figyelmét a gyűlést megelőzőleg megtartott gyermekistenitiszteletre. Miután az ily gyermek istenitiszteletet már sok gyülekezetben meghonosították, Bükön is elhatározták, hogy az adventi és böjti vasárnapokon délután tartandó ka- techisatiókat, összekötik gyermek-istenitisztelet megtartásával. Felkéri tehát a tanító-értekezlet tagjait, nyilatkozzanak, vájjon hogyan és mikép vélekednek, a bemutatott gyermek istenitiszteletről!?

Az értekezlet elnök urnák a gyermek istenitisztelet bemutatását köszönettel fogadván ; azt, különösen oly anyagyülekezetekben, a hol a gyermekek nem távolról, a messze fekvő filiákból, kénytelenek összejönni, igen szép és helyesnek, a vallásosság emelését előmozdító intézménynek találja.

Jövő értekezlet helyéül Alsó-Szopor tüztetett ki, a hol is Fodor Miklós helybeli kartárs után, Hajas Kálmán büki tanító fog minta előadást tartani.

Heiner Lajos.

Iván bácsi üzenetei.

Antispiritisztának. Az már bizonyos, hogy az embernek veleszületett s levetközhetlen természetében fekszik az a tulajdonság, minélfogva hit nélkül és Isten nélkül ép úgy lehetetlen megélnie, mint a hogy a hal meg nem élhet a legvirágdúsabb fa tetején sem. Azok az úgynevezett felvilágosúlt emberek, kik a vallást feleslegesnek, vagy csak a nép alsóbb osztályaira nézve tartják szükségesnek, nem nyugosznak addig, míg a hitnek valami kryptogam csenevész torz alakját fel nem fedezik, hogy aztán szentül meggyőződjenek maguk felöl, hogy ők mint felvilágosodott emberek nem adnak ugyan a hitre, de azok a csudás dolgok, melyekkel lelkűket ámítva gyönyörködtetik, kétség kívül megtörtént, vagy megtörténő valóságok. Figyelje meg a vadászokat, kártyásokat (nem a kártyázókat) szerencsevadászokat, azt fogja tapasztalni, hogy közöttük épen azok leg- babonásabbak a kik mellüket verve hirdetik, hogy ő nekik nincs szükségük vallásra. Hasonlókép azok az emberek, kikben megvan a hit érzete, de kiveszett belőle a mag, elvesztették hitük tárgyát, nem képesek maguknak számot adni róla, hogy voltakép mit hisznek, ezek is balgatag tévutakon keresik a szivet megnyugtató hitet. Azt hiszem nem csalódom s önnek talán még több alkalma lesz annak igazsága felöl meggyőződni, hogy a Spiritismus karjaiba fökép az emberek e két csoportja veti magát. Azok tehát, kik a vallásos érzést a szívből kitépni akarják, és azok, kik híven ápolják a vallásos érzést, de a fennálló dogmatikus rendszerek egyike sem elégíti ki őket. Jobbat keresni és találni pedig nem képesek.

így vagyunk a hittel mint alanyi érzéssel. De hasonlékép ez érzés tárgyával az istennel is. Az ember nem képes élni a nélkül, hogy ne legyen neki valakije, a kiben bízik, a kinek áldozatot hoz, a ki egész lényét.