Evangélikus Népiskola, 1900
1990 / 6-7. szám - Bándy János: Nyilvános évzáró vizsga
187 maiddal, termékenyítő harmat cseppjeiddel, ózondus és illatteljes légköröddel megifjítani a nagy természetet s a kopár területekre is odavarázsolni a reménységnek sokat Ígérő zöld színét. Megtudod szilárdítani a gazda reményét s még az elcsüggedt lelkekben is képes vagy oly hitet fakasztani a jövő iránt, mely önkénytelenül is Isten nagyságára emlékeztet s iránta hálára buzdít. Áldásod látható mindenütt! Az anya föld kebelé.! kimondhatlan pompájukban illatoznak sugaraidnál a megszámlálhatatlan s szebbnél-szebb virágok! fenn a magasban égi harsona gyönyörködtet bennünket az éneklő madarak ezreinek ajkáról, melynek hallgatása közben önkénytelenül is szintén hálára buzdulunk a nagy mindenség alkotója, kegyelmes jó Istenünk iránt s mondjuk a költővel : >Teiemtő Isten ! földön égen Léted kiáltja minden nékem!« (Tompa). A májusi hangulat e kellemes érzéseinek megnyilatkozása mellett van ismét egy másik kéjérzet is, mely évről-évre az ö magasztosságával s lélekemelő momentumával, mig egyrészt erkölcsi boldogságot és megnyugvást ád sok kebelnek, másrészt biztos reményt nyújt a jövendőre nézve. E szép hónappal ugyanis beköszöntenek azon napok, melyeken a falusi népiskolában az évzáró nyilvános vizsgák megtartatnak. Azőszihónapok(szept. 15-ikevagyokt. 1-je) megérkeztével, a midőn a földmives már-már letenni készül a munka eszközeit, hogy a közeledő tél folyamán majdan kinyugasztalja eltörődött testét és új erőt gyűjtsön a jövő munkájához; a midőn a nagy természetre a jótékony álom készülődik reáborítani a nyugalomnak leplét; ezekkel mintegy ellentétben pezs- dülő élet zaja kezdődik a népnevelés felszentelt csarnokának — az iskolának falai között. A néptanító ekkor viszi fel azon munkaeszközöket, melyekkel a népnevelés mezején ültetget, kapálgat gyomlálgat, öntözget, fedd, dorgál, buzdít, lelkesít stb., hogy a szülök örömére, egyházunk javára, hazánk büszkeségére méltó fiakat és leányokat nevelhessen. Mondani felesleges, hogy sok a küzdelem, sok a fáradság, míg a kívánt czélt elérjük, és a lelkiismeretes tanító bizony-bizony a nehéz munka terhei által nem ritkán bizonyos idegesség s egyéb futóbajok miatt méltán panaszolkodhatik. Azonban azon örökös természettani törvény, hogy az árnyoldal mellett ott van a fényoldal is, — hathatós buzdí- dításul szolgál mindnyájunknak s feledteti velünk a küzdelmet, a sok fáradalmat, melyen keresztül gázoltunk 8 hónapon át; mert május hó magával hozta az évzáró nyilvános vizsgákkal a fényoldalt. És ime felderült a kívánt nap! A múzsa sereg vidám kedvvel ölti fel e napra készült ruháját! A kisded arczok örömtől sugároznak tudatában annak, hogy egy tanévi sáfárkodásuk eredményéről beszámolhatnak jó szüleik és egyházi felsőbbségeik előtt. És a gondos szülök? Óh azok is komoly ünnepi hangulatban, de annál nagyobb szivbeli reményektől áthatott örömmel közelednek egytől egyig az Urnák háza felé, a templomba — sziveikből fakadó ártatlan gyermekeiknek a jóban nemesben történt haladásáról meggyőződendő. Megkondulnak a harangok ércznyelvei, hivő szózatukkal figyelmeztetve a híveket a gyülekezésre! Készen vár már a
