Evangélikus Népiskola, 1900
1990 / 6-7. szám - Szutter Dániel: Szükséges-e az egy tanítós, osztatlan népiskolák részére külön tantervet készíteni?
175 vében a vallássoságot, hogy ne legyen csalásnak, kisértésnek, megkárosításnak kitéve, mint a hogyan ki van téve a tudatlan ember. S midőn javán dolgozunk, munkáljuk általa egyszersmint a magunkét is, mert azt csak belátja mindegyikünk, hogy akkor, midőn kimondjuk, hogy igenis tudunk mi osztatlan iskolai tanítók is egy s ugyanazon tanterv szerint dolgozni, s lelkes buzgósággal, erős akarattal tudunk lépést tartani az osztott iskolával: ezzel egyszsrsmint kinyilatkoztatjuk azt is, hogy megvan bennünk a tettvágy, a képesség, de az Ö7iérzet is, mely megkívánja, hogy ha már egy és ugyanazon oklevél képesít bennünket az osztott s osztatlan iskolában való működésére, ha egy és ugyanazon ismeretet nyújt a kétféle iskola : a társadalom is egyenlő tisztelettel s elismeréssel adózzék minden iskola vezetőjével szemben ! Ne törekedjünk tehát arra, hogy az osztatlan iskola munkája ke- vesbíttessék, mert ha kevesebbet kívánnak tőle. ha kisebb igényekkel lépnek fel vele szemben, nagyon természetes, hogy kevesebbre is becsülik annak vezetőjét. Legyen egységes tanterve minden iskolának ! Külön tantervre nincs szük- ség, s nincs pedig azért, mert az osztatlan iskola tanítójának munkáját megkönnyíti a helyes osztály — s tantárgycsoportosítás, továbbá azon körülmény, hogy az 1 osztálytól a VI.-ig ő maga irányítja minden növendékének nevelését, s mer.t az alsóbb osztálybeliek sokat tanuhiak a felsőbb osztálybeliektől. — De hozzá teszem azt is, hogy csak úgy és akkor nem lesz szükség külön tantervre, ha tényleg 60 növendék lesz egy tanító vezetése alatt az osztatlan iskolában, ha a szorgalomidő legalább 8 hónapra terjed, ha az iskola fel lesz szerelve a szükséges szemléltető eszközökkel, ha a tanítónak meg van a kellő qualíficátiója, ha halad a korral, jó módszerrel, helyes beosztással dolgozik, ha valóban hivatásának él, minden idejét, minden tehetségét az iskolának szenteli, ha tud lelkesedni az oktatásügyért s legszebb jutalmát lelkiismeretének nyugalmában s az elért szép sikerben látja, ha úgy van javadalmazva, hogy csakugyan hivatásának élhet, s nem kénytelen mellékfoglalkozások után nézni, nem kénytelen földet mivelni, — a mely körül a felügyelet elkerülhetlenül szükséges lévén, — többször rabol el órákat, félnapokat az iskolától; ha fizetése a lakáson kívül falun legalább 600, városon 800 frt. Sok czikket olvastam már a tantervkérdésről, s tapasztaltam, hogy egyik-másik czikkiró erősen a betühez tapad, s azt hajtogatja, hogy ha külön tanterve nem lesz az osztatlan iskolának, úgy tényleg azonnal mindazt megkövetelik annak tanítójától is, a mit a hatszor osztott iskola tanítója elvégez. — Azt hiszem, erre nem gondolt nagynevű miniszterünk, mikor ezt a tantervjavaslatot megvitatás végett az egyes tanító- egyesületnek kiadta, midőn megfogamzott agyában a gondolat, hogy tán egy tanterv szerint is dolgozhatnék minden iskola tanítója ! Hogyan volna elképzelhető, hogy egy oly iskolában, melyben egyik-másik osztályra csupán 2—j—g növendék kerül, s ezek között is akad tehetségtelen, vagy a hol az osztatlan iskola 6 osztályában 100, 120 yiövendéh szoronkodik, s hol a szorgalom-idő is rövidebb, mint az
