Evangélikus Népiskola, 1900

1990 / 6-7. szám - Klauzer János: Vallásosság, hazafiság prot. népnevelésünkben

169

nemzeti szabadságának is megnyerte. A 17. században még erősödött a nemzeti irányú népnevelés. Ugyanekkor általában rendeztetett a népiskola ügye s szaporodott a tantárgyak száma. Eddig ugyanis azon tantárgyak, melyeknek kizárólagos czélja a hazafias szellem ápolása, mint külön tantárgyak nem szerepeltek. Ebben az időben kezdettek a földrajzi történeti s jogi tantárgyak iskoláinkban helyet foglalni : de népiskolai kézi könyvet, mely a tantárgyakat is fölvette volna, még most nem találunk ; de a következő században már ezek is bejutottak a nép körébe. Mind az által, ha tekintetbe veszszük mily buzgósággal használtak fel az akkori időben tanférfiaink minden eszközt, melylyel egyházunk s iskoláink ügyét előbbre vihették, biztosra vehetjük, hogy tankönyv nélkül is megtalálták a módot a történeti tárgyak tanítására. De egymásról szólva, hazafias missziókról el sem feledkezhettek. Nemzetünk története mióta a reformatio áldásában részesülhetünk szoros összefüggésben áll egyházunk történetével. Egy ország sincs, hol a Protestantismus a nemzeti jóllét és szabadság kifejtésére, megszilárdítására s a veszedelmek idején annak megőrzésére oly nagy befolyást gyakorolt volna, mint épen hazánkban. Avagy nem a protestantismus volt-e a magyar alkotmány bástyája, midőn a vallási türemetlenség kezet fogva a zsarnoki önkénynyel, ki akarta nemzetünket törölni az élők sorából.

Síkra szállottak ekkor a vallási és lelkiismereti szabadság őrei s míg baljukban a szent irás, jobbjukban a ki fent aczél volt a megsértett jog és igazság védelmére. Egész történetünk azt mutatja, hogy a mikor a prot. egyház virágzott, szabad volt a nemzet s ha a prot. egyház el- veszté függetlenségét, a nemzet szabadsága felett is diadalt ült az ab- solutistikus rendszer.

Ily történet hatása alatt lehetetlen, hogy abban a népben fel ne ébredjen a hálás tisztelet a dicső ősök s azok oktatásai iránt, ragaszkodás a nemzeti eszmékhez a jelenben s tenni vágyás a jövőben a nemzeti eszmék megizmosodása érdekében, Erre pedig szükséges, hogy tudja mennyiben van befolyása a kívánt czél megvalósítására. Ezért a „polgári jogok és kötelességek“ ismertetése a tantárgyak között korán ott szerepel.

A tankönyv, mely először vette íel az alkotmánytant a történet- és földrajzzal, szintén prot. tanférfiú Losonczy István munkája. A református egyház vitte be először népiskoláiba. A midőn pedig a Mária Terézia által 1777-ben kiadott Rátió educationis a nemzetet az osztrák örökös tartományok kormány s iskolai rendszerébe akarta martalékul dobni, mintegy^ reakczióképen általánosan elterjedt prot. népiskoláinkban a hazafias szellemű „Hármas Kis Tükör“ — Losonczytól s éles válaszfalat képezett az általa meghonosított iskolai szellem, a kormány hatalom körébe eső egyéb iskolák szellemével szemben.

Sót az elért sikeren prot. egyházunk felbátorodva, a népiskolát egészen elkülönítette a latin iskolától, elrendelvén a prot. iskolában az evangelmi szellemtől áthatott nemzeti irányú népoktatást. Az ev. re-