Evangélikus Népiskola, 1900
1990 / 6-7. szám - Klauzer János: Vallásosság, hazafiság prot. népnevelésünkben
170 formatusok 1795-ben fogtak átalakító munkájukhoz, a tiszántúli egyh. kerület gyűlésének határozatával. Hasonló szellemű mozgalom indult meg az ág, ev. egyetemes egyház részéről. Ugyanis az 1809-ben alkalmazásba hozott iskolai szervezet kötelezővé teszi iskoláinknak a hazafias szellem fejlesztését s ápolását a honismeret, hazai történet s jogi ismeretek tanítása által. így a protestánsok iskolai szelleme megmentette népünket az elnemzetietlenedéstől. Észre is vette ezt a magyarnak legkevésbbé sem mondható kormány és igyekezett a protestánsok hatás, körét korlátozni. De őseink hivatkozva a vérrel szerzett s törvényben biztosított autonómiájukra, iskoláinknak szellemét meg tudták őrizni mindenkor, bár az igen nagy áldozatukba került, és sok zaklatásnak voltak miatta kitéve. Az 1848-iki szabadságharczunkat követő absolutismus idején, 1854- ben a kormány eltiltotta a protestánsokat Losonczy enczyklopaediájá- nak használatától, de azok csakfolytatták a nemzeti eszmék terjesztését, sőt közvetve hatással voltak a római kath. népnevelés nemzeti fejlődésére is. Ugyanis a kormány intézkedései inkább érintették az ő tanintézeteiket, amennyiben a fentartást, kormányzást illetőleg nagy részben a kormánytól függtek. így lassanlcint a nemzeti szellem minden bélyegét lerántotta volna róla a kormány intézkedése, ha a hazafiasabb kath. elemet a prot.-ok küzdelme nem figyelmeztette volna az iskoláik által rájuk várakozó veszedelemre. így még sem érte el egészen czélját ott sem a kormány, pedig kezében tartotta a kath. tanintézeteket. A prot. iskolákban pedig a leghazafiasabb szellem uralkodott az elnyomás idején s midőn végre a bilincs lehullott a nemzet kezéről s a szabad Magyarország megkezdő szereplését, már a hangulat meg volt nálunk egész országunk tanügyének a protestánsok mintájára való szervezésére. Az 1868-ban hozott népiskolai törvény csak hivatalos kifejezője azon követelményeknek, melyek iskoláinkban, mint önként behozott intézkedések a virágzásnak a többiekéhez képest magas fokára emelték a nemzeti kultúrát. így készítette elő a protestáns népnevelés az igazi nemzeti nevelést. Szabad szellemet hozott bele, a népet fogékonynyá tette a nemzeti eszmék befogadására, irányozta a nemzet állását a gercuanisáló törekvéssel szemben, behozta a hazafias élet élesztősére a honismeretet, hazai történetet és alkotmánytant. Ellent állt a magyar tanügy osztrák filiává sülyesztésének, az absolutismus idején autonómiája védő szárnyai alatt ápolta egy szebb jövő reményét s alapul szolgált a nemzeti népmüveltség felállítandó nagy épületéhez. Most tehát folytatni kell a munkát, mely már a reformátió idején kezdetét vette az evan- gélmi népmüveltség nyújtása által. Bármit hozzon is népoktatás-ügyünkre a jövendő, nekünk nincs okunk tőle félni. (Nem mondom ezzel, hogy azért őrt állnunk nem kell.) Visszafejlődés a népoktatásban, egyenlő lenne e nemzet eltörlésével s ezt most már a hatalmasok sem kívánják, hiszenbennünk lelik fő támaszukat s ezt csakis egy egységes, elégedett nép nyújthat.
