Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 5. szám - Tárcza

145

A tudományok vértanúi. *)

(Természettudományok és az Isten.)

Tissandier Gaszton a franczia hírneves természettudós szavaival kezdem felolvasásomat: »Még gyermek fővel betanuljuk ama világhódítók neveit, kik háborúk özönébe íulasztották az emberiséget; mig másfelől vajmi keveset hallunk ama szerény félrevonúlt munkásakról, kiknek társadalmunk az anyagi jólét emelkedését és a szellemi élet fejlődését köszönheti.«

Tissandier panasza nem alaptalan; mert tény az, hogy az ókortól kezdve a mai napig, a hódítók nevei az általuk árasztott vértengerek nyomán a dicsőítés összes jelzőivel meg vannak örökítve a történelem lapjain; mig a tudományok bajnokairól és vértanúiról alig hallunk valamicskét. Nagyon jól tudjuk, ki volt az egyptomiak Rhamszesze, (Seszosz trisza) a babilonok Nabukudurasszúrja, (Nabukodonozorja) a persák Gijrusa, Ddriusa. A görögök s lómaiak hadviselő hőseiről lelkes magyarázótokat hallunk- És így folytathatnám a napóleoni véres csatákig, az 1870 —71 iki rettenetes porosz- franczia háborúig; de, alig tudunk Euc- lidesröl, Archimedesről, Newtonró', stb. e földteke meghódítóiról, a magas légkör kutatairól, a világrendszer felfedezőiről, a tudomány és módszer megái 1 apítóiról, az ipar és gépészet fejlesztőiről, egy Pultonról, Stefenson- rol, Voltáról, Beliről, Edinsonról és így tovább.

Fontoljuk csak jól meg a dolgok lényegét: mit köszönhet a föld összesége a tudomány ezen kiválló bajnokainak? Hol volnánk ma a könyvnyomtatás, vasút, gőzhajó, táviró, messzeszoló nélkül ? Még csak egy pár óv előtt mesébe illő dolog volt az, hogy mérföldekről beszélgessünk egymással; ma már valóvá vált.

Ama óriási haladást, amit az emberiség elért, a tudományok bajnokainak a természettudósoknak köszönhetjük: illő tehát, hogy ezeket is ismerjük, neveiket a világtörténelem lapjaira Írjuk. Sok, igen sok azoknak a száma, a kik megérdemlik a megörökítés babérkoszorúját; köteteket tölt- hetnének meg érdekes, lankadni nem tudó, állhatatos törekvéseikről szóló ismertetések, nem különben lánglelkesedésük s egy-egy eszme, igazság megvalósítása körül kifejtett küzdelmeik.

Én a rendelkezésemre álló rövidke idő keretében csupán egy pár mártírt óhajtok bemutatni.

Plininsz **) secundus Gajus római tudós volt: született Krisztus után 23-ban. Hires müve a »História naturális melynek 37 kötetében az akkor ismert természettudományok minden ágát felöleli és ki meri tóén tárgyalja. Részletes életrajzot nem szándékom Írni; hadd álljon itt egy pár sor vég napjáról. 79-ben kitör a Vezúv. A nagy természettudós ott van Micziné- ben s meglátja a mint a Vezúv tölcséréből fekete füstgomoly tódul kifelé. Mindjárt felszereltet egy hajót, elindűl s a tűzhányó hegy tövében

*) Felolvastatott a tanítóképző-intézetben tartott vallásos estélyen.

**) A vértanuk életrajzainak nagy résiét Tiszandier müvéből, más tudományos szak munkákból és lexikonokból vettem át. (Simkó)