Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 5. szám - Tárcza
146 épült házak felé tart, hogy e megrendítő, borzasztóan szép természeti tüneményt minél közelebbről tanulmányozhassa. A hajósokra forró hamuzápor ömlik, a hőség fokozatosan növekszik a mint közelebb, közelebb érnek; sőt már sistergő kődarabok hullanak a hajó fedélzetére. A megrettent kormányos esedezve kéri, hogy térjenek vissza a veszedelmes helyről, de Pliniusz nem tágít, válasza ennyi csupán: »Csak a bátrakat segíti a szerencse!« A merész természettudós kiköt a parton, lelkesedéssel rohan közelebb s közelebb a tüzfolyamhoz, Majd egy hajlékba kénytelen vonulni, honnan iszonyú földrengés s égő kövek zápor űzi ki. ő és társai madzaggal lekötött párnákat borítanak fejökre, hogy a tüzes sustorgó kődarabok agyon ne zúzzák őket; de a tüzfolyam már minden felöl ömlik, egészen le a tengerpartig, a kőmérséklet izzó, sürü fojtó gázköd ül a vidéken. Meneküljön a ki tud! Pliniusz lélekzete megszakad s aztán eszméletlenül rogy le a földre. Harmad napra találták meg. Nem látszott rajta semmi sérülés; sőt ruhája is épen maradt, ügy feküdt ott, mintha csak aludnék; megdicsöült arczán alig látszott nyoma a halál merev kifejezésének. Pliniusz óta ezer meg ezer áldozatot követelt a tudoraányszomj és mindig akadt követő, mert az eszme, a tudományharczában a vértanuság koszorúján gyémánt gyöngyök csillognak s a tövis korona elveszti rémes alakját, az eszme megszenteli s felemeli a lelket rettenthetlen hőssé, apostollá avatja követőjét. A mártiromság megdöbbentő példája Richman szentpetvári tudós tanár, a ki szenvedélyes tanulmányozója volt a légköri villámoss’ágnak. 1753 aug. 6-án terhes felhők borították Ssentpétervárott az eget; Richman megakarván figyelni a felhők villámosságát, bátran közeldett az érczrűdhoz, melyet dolgozó termében helyezett el úgy, hogy villámhárító szívóként a háztetőn felül állott jó magasan. Mellette volt Szolókow nevű művész is, a ki csak azért vett részt a kísérletben, hogy majd az eredményt híven lerajzolhassa. Kivűl sürü sötét felhők jártak őrült tánczot a levegőben, czikkázott a villám, dörgés dörgést követett. Richmann a kezében tartott villámos kisütővel merészen közeledik az érczrűdhoz, még használni sem volt alkalma eszközét, midőn egyszer csak ökölnyi nagyságú, kékes tűzgolyó pattant ki a rúdból s a szerencsétlen előre hajlott testű tanárt épen homlokon találta, ki nyomban meghalt. A homlokán beütött villám hosz- szában futott végig egész testén s ballábán tört ki. Richman homlokán néhány csepp vér gyöngyözött, ballábáu pedig, mikor megperzselt czipöjét lehúzták, egy kék folt mutatkozott. A vele volt Szolokowot is földre terítette a légnyomás, eszméletét veszté, de mégis magához tért. Richmanon a perzselés nyomai látszottak. A földrajzi felfedezők sorából Magellánt mutatom be egy pár vonással. A nemes portugálli ifjú 20 éves korában indul Afrika s India felé. Útját szerencsésen fejezte be; a hála az volt, hogy bevádoltak, méltatlanul kiesett a királyi kegyből. Az önérzetes férfiú elhagyta hazáját Kasz- tilia szolgálatába szegődött. 1518-ban irigyei a lakosságot hajtogatták fel
