Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 5. szám - Sass János: A közoktatás államosításáról
XII. évfolyam. SOPRON, 1900. május hó. 5. szám. Evangélikus Népiskola. Nevelés- és oktatásügyi havi folyóirat. Megjelenik — a nagy szünidő kivételével — minden hó elején. Felelős szerkesztő és kiadó: Társ-szerkesztő : Papp József. Simkó Endre. A közoktatás államosításáról. Az állam feladata ugyanaz nagyban, a mi a családé kicsinyben. Az egyén magára hagyatva nem tudna megfelelni az ember kétségtelen rendeltetésének, hogy testben, lélekben tökéletesebb legyen, nagyobb családokat képezve, államokba tömörülve az egyes erejéhez képest óriási dolgokat képes mivelni és pedig nemcsak a testi munkásság, hanem a tudományosság és az erkölcsi élet terén is. Az állam kötelessége tehát gondoskodni mindazon feltételek, felöl melyektől az ember tökéletesedése függ. Nemcsak a személy és vagyonbiztosságnak, meg az egyén jogainak őre és védője tehát az állam, hanem az gondoskodik az ipar, kereskedelem, tudományosság és művészet fejlődéséről s így önként következik hogy az iskolák felállítása s fenntartása is, tekintet nélkül ezek minőségére s rangjára, az állam terhei közé tartozik. így beszél az elmélet. Lássuk már most, mit mond a gyakorlat. Hogy rövid lehessek s tulajdonképeni tárgyamtól messze elkalandozva ne fárasz- szam olvasóim figyelmét, a következőkben kizárólag édes hazánk történetére s viszonyaira szorítkozom. A szellemi mivelődés érdekében az állam régebbi időkben keveset tett. A vallásos testületek, nevezetesen a római katholikus egyház gondoskodott a tudományos haladásról. A népnevelés eszméje pedig határozattan a protestáns egyházak vívmánya. A reformatio bajnokai belátták hogy a felvi- lágosodottság a katholicismusnak legveszedelmesebb ellensége. Azután, mint hogy a katholikus egyház magát egyedül üdvizítő egyháznak tartotta s tartja ma is, minélfogva azt hiszi, hogy kötelessége és hivatása minden embert ezen egyház aklába terelni és mivel kezében volt az anyagi hatalom, mely ötét e törekvésében hathatósan támogatá, a protestáns egyházaknak nem volt más terük, hol hitbuzgó egijháztagokat neveljenek, mint az iskolák. De ezeken kívül még egy harmadik még magasabb, mert hazafias, nemzeti sőt általános emberi érdek csatolta őket az iskolákhoz s buzdította hogy azokat nagy áldozatok árán is fenntartsák.