Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 9-10. szám - Egyesületi élet
293 fogásába melegen ajánlja és arra utalja őket, hogy minden tanító a saját egy házközségében az iskolaszék által szereztesse be az iskolai könyvtár számára. Következtek az előadások. Bőhm Mihály igen érdekes szabad előadást tartott ,Hindernisse, welche einem gedeihlichen Wirken in der Schule entg igenstehen* czim- mel. Honigschnabel Tóbiás olvasta „Schule und Socialismus“ czimü munkáját. A közgyűlés mindakét előadást élénk és beható vita után köszönettel tudomáséi vette. Ezután Knőbel Mihály, Fleck József előadó helyett, ki idejében nem jelent meg, „Über Gesang und Gesangs-Unterricht“ czimü tétel felett tartott érdekes előadást, melynek kapcsán a kiválasztandó egyházi és v lági daloknak jegyzékét terjesztette elő. A közgyűlés az előadónak a szép és lelkes előadásért köszönetét szavazott, a jegyzéket pedig tanulmányozás és javaslattétel végett mind a négy körnek kiadni határozta. A pénztáros és ellenőr jelentése után az indítványokra került a sor Az I. kör az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó azon indítványát, mely szerint nemcsak lelkész lehessen a tanító-egyesületnek elnöke, hanem tanító is, elvben elfogadja, de az egyházi hatóságokhoz való felterjesztés előtt annak a többi egyházmegyei tanító-egyesületekkel való közlését tartja kívánatosnak, felkérvén azokat, hogy erre vonatkozó határozataikat velünk közölni szíveskedjenek. Ugyanezen körnek egy német olvasókönyv összeállítására vonatkozó indítványát Zipszer Róbert tagtárs előadása alapján elvben elfogadja, de annak foganatosítását arra az időre halasztotta el, mikor a kilátásban lévő új tanterv elkészül. Az iskolai könyvek egységesítésére vonatkozó jelentést a közgyűlés az egyházmegyei közgyűlés elé terjesztette. Ezzel a tárgysorozat kimeríttetvén, az egyh. elnök a közgyűlést buzgó imával berekeszti. Bácz Kálmán. A k. somogyi ág. h. ev. egyházmegyei tanító-egyesület junius 27-én Vésén tartott gyűlésén egy új alapszabály-tervezetet foga- dott el, s kimondja annak V. §. 2. p. alatt azt, hogy : „Az egylet ügyeinek vezetésére ügyvivő elnökül választ egy tanítót.“ Az augusztus 15-én Surdon tartott egyházmegyei gyűlésen a lelkészi kar egy része e pontban oly nagy sérelmet látott, hogy sem az alapszabályok, sem a tanító-egylet jegyzőköny vének tárgyalásába nem bocsátkozott bele, hanem kiadta azt egy bizottságnak azon utasítással, hogy az alapszabályokat tárgyalja le, s véleménye kíséretében terjeszsze fel az egyházkerületi gyűlésre, hogy az ügy még ez év folyamán elintézést nyerhessen. Ily előzmények útán mi természetesebb, minthogy sem a bizottság összehíva, sem az alapszabály tárgyalva és felterjesztve nem lett. Ez a száraz tény. De mi hát az indító ok ?
