Evangélikus Népiskola, 1899

1899 / 9-10. szám - Nyilttér

294 A nt. lelkészikar egy részének az a felfogása, hogy ő rájuk nézve lealázó az, hogy a tanító-egylet nem akar lelkész ügyvivő elnököt, mig a másik rész azt mondja, teljesen jogos a tanító-egylet álláspontja. Nt. esperes úr felfogása pedig az, hogy az ő egyh. megyéjéből ilyen dolog, a midőn a tanítók részt kérnek maguknak az általuk szellemi és anyagi áldozatok árán fentartott egylet vezetésében, a kér. gyűlés elé ne kerüljön, főképen ne a jelen évben. Ha a dolog annyira komoly nem volna, mosolyogni kellene rajta. Sem sérteni, sem vádolni nem akarom a nt. lelkészi kart, de tény az, hogy vannak a kik soha egyetlen tanító-értekezleten részt nem vettek, ügyeink iránt semmi érdeklődést nem mutattak, s most feljajdulnak a képzelt jogvesztés miatt. A ki köztünk volt mindig, a ki részt vesz munkálkodásunkban, az nem lát lealázást, az nem érzi a jogvesztést, hanem veszi a dolgokat úgy mint vannak, mert belátja, hogy nem a lelkészi karra, hanem a tanító-egyletre nézve lealázó azon állapot, hogy nem választhat saját tagjai közül elnököt. A tanító egylet a múlt gyűlésén azon határozatot hozta, hogy az elnöki széket mindaddig nem tölti be, a mig az új alapszabályok helybenhagyva s megerősítve nem lesznek, hanem az alapszabályok 9. §. értelmében ügyeinek vezetésével megbízza az alelnököt. Ezen határozat ellen észrevétele vagy kifogása senkinek nem volt. Az egylet ügyei teljes rendben folynak, úgylátszik tehát, hogy nem fordul fel a világ, habár tanító is az ügyvivő elnök. Majdnem úgy tűnik fel a dolog, hogy az nem határoz, bárki is az elnök, csak az espereségen kívül meg ne tudják, főként ne a kér. gyűlés. Szerény nézetem szerint egy egylet által alakított és elfogadott alapszabályt, a mig az a törvény korlátái között mozog, még sem volna szabad ilyen könnyen félre tenni, nem még akkor sem, habár tanítók alkotják is azt. Ennyit az igazság érdekében !*) Egy tanító. Nyilttér. Az «Eötvös-alap« jótéteményeiről. Kiosztás alá lterül a jelen évben: 1. A nagyméltóságú dr. Wlassics Gyula vallás- és köz oktatásügyi magy. kir. miniszter úr által egyesületünk számára kiutalványozott 1899-ik évi államsegély ........................................ 1500 frt. 2 . Az 1898-ik évi egyesületi tiszta jövedelemnek az alap­szabályok értelmében ösztöndíjakra és segélyösszegekre for­dítható^ része.............................................• . . . . •....................... 1000 frt. *) Közöljük e czikket, mert a tanitói kar érdekeibe vágónak találjuk. Véleményt azon­ban ezúttal nem nyilvánítunk. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents