Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 7-8. szám - Németh Péter: A szeretetházakról
m megjelentek. Volt rá eset, hogy az elnök 20 dolgozatot terjesztett egyszerre az egyleti gyűlés elé melyek aztán bírálatra kiadattak s köröztettek. 1868-ban állította fel egyletünk a számvevői hivatalt. Egyletünk a budapesti népnevelők egyletével az összeköttetést folyton fenntartotta, annak a népnevelés ügyében s a tanítók érdekében tett üdvös intézkedéseit figyelemmel kisérte, támogatta. 1870-ben az első országos tanító gyűlésen egyletünk öt taggal képviseltette magát, kik önként vállalkoztak, saját költségükön Budapestre utazni s ott egyletünket az országos tanító gyűlésen képviselni. A küldöttek: Talabér Ferencz, Kiss József, Németh Sámuel, Balassa Sándor és Németh Péter voltak. Ugyanez évben örömmel vette tudomásul az egylet Tekintetes Veszprém vármegye határozatát, mely szerint egyleti gyűlésre a tanítóknak előfogat és egy forint napidíj a községi pénztárból szolgáltassák ki. Az 1871-ik év nevezetes egyesületünk történetében. A Vanyolán tartott egyleti gyűlésen lett felolvasva a bakony-alsó vidéki testvér tanító egylet levele, melyben azon óhajának ád kifejezést, hogy csatlakozni kíván a mi bakony-középvidéki tanító egyletünkhöz. Az ajánlat lelkesedéssel s örömmel fogadtatott, s 1872-ben meg is történt az egyesülés s az alsóvidéki testvérek kívánsága szerint a gyűlések állandó helyéül Bakony Szentlászió mint központ tűzetett ki. Az egylet a bakony- alsóvidéki testvérek csatlakozása által, szellemileg és anyagilag erősödve, felvette a bakonyvidéki nevet. 1877-dik évben a somlóvidéki evang. tanítóegylettel is megtörtént az egyesülés a „Veszprém egyházmegyei evang. tanítóegylet“ czimen s gyűlései állandó helyéül Pápa városát tűzte ki; de a somlóvidéki testvérekkel az egyesülés nem volt oly szerencsés, mint a bakony-alsóvi- dékeikkel, pár év múlva ismét szétváltak, Ha a népnévelés, vagy a tanítók érdeke előmozdítását czélzó üdvös eszmék megvalósításához kellett segédkezet nyújtani, egyletünk mindig kész volt az erkölcsi és anyagi támogatásra. Az egylet tagjai ismerve az Eötvös-alap üdvös czélját, s a kezelőbizottság áldásos működését, 1881-ben az Eötvös-alap rendes tagjaivá lettek és évenként az egyleti pénztárból is szavaztak meg bizonyos összeget az Eötvös alap czéljaira ; úgy az országos tanítói árvaházra is. A magyarországi tanítók országos bizottságának a népnevelés és a tanítók szellemei és anyagi érdekében tett üdvös mükedését egyletünk mindig méltányló figyelemmel kisérte, elismerését jegyzőkönyvileg is kifejezte s ezen elismerés jegyzőkönyvi kivonatban a bizottság érdemes elnökének Lakics Vendelnek megküldetett. Az országos képviseleti tanító gyűléseken egyletünk mindig képviseltette magát és a bizottság felhívására a pártoló tagok sorába lépett. Ez évi gyűlésen hozta egyesületünk azt a határozatot is, mely az egylet életrevalóságát s a tagok nemes törekvését jellemzi, hogy minden gyűlés alkalmával tartassák gyakorlati előadás, mindig más tanító /
