Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 1. szám - Pethes János: Az iskolába lépő gyermekek kiismerése
7 Az iskolába lépő gyermekek kiismerése. A II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus kimondotta, hogy az iskolába belépő gyermekek képzettartalmának megismerését és meghatározását szükségesnek tartja. A „Somogymegyei Tanító- Egylet“ áthatva e nagy fontosságú határozattól, de meggondolva azt is, a mit e tárgygyal foglalkozó külföldi szaktekintélyek állítanak, miszerint mikorra a gyermek iskolába kerül már érzelme s akarata is áthaladt a fejlődés bizonyos fokán, — az összehasonlító psycholo- giának arra az álláspontjára helyezkedett f. évi közgyűlésén, hogy a gyermeknek nemcsak értelmi, hanem érzelmi és akarat világát is ki kell ismernie a tanítónak. Mi módon történjék a gyermeknek e kiís- merése, arra nézve javaslattétellel engemet bízott meg..*) Midőn közgyűlésünk megtisztelő bizalmáért e helyen köszönetét mondok, szabadjon az igen tisztelt kartársak figyelmét erre a fontos ügyre már előre is felhívnom. Manapság már azt, hogy a tanítónak a gyermek egyéniségét ki kell ismerni, bizonyítani felesleges. Nyitott ajtót törne be és sértené a magyar tanítóság kötelességérzetét az, ki erre szót vesztegetne. Azt is tudjuk : milyen áldásos az iskolai nevelés és tanításra az, ha a tanító tanítványai szülőivel érintkezik. Nem új dolog tehát az, a mit az összehasonlító psychologia hivei a nevelő oktatás ügyében kívánnak. Eddig is megtette ezt a legtöbb tanító. Új a dologban csak az, hogy a meg- figyelés és kiismerésben az egyöntetűségre törekedünk s azt kívánjuk a tanítótól, hogy megfigyeléseinek eredményét bocsássa közjóra, hogy belőle mások is okuljanak s a sok adatból a psychologus oly igazságot hozhasson ki, a mit a paedagogiában értékesíthessünk s így a nép iskolai tanító adatokat szolgáltatván a tudományos paedagogiához, ennek apostola legyen ; de munkájának gyümölcsét maga is élvezhesse. Megmérhetlen az a haszon, a mi ebből éppen a népoktatásügy munkásaira hárúl! Egyik az, ha tervszerűen folytatom e megfigyeléseket, róla feljegyzéseket teszek: jobban megismerem tanítványaimat. Észjárásuk, gondolkozásmódjuk, ismereteikhez alkalmazom tanításomat. Érzelmi és akaratvilágukhoz nevelői eljárásomat. Ha ismerem az egyént, tudom: mit kívánhatok tőle. Ha ismerem az összest; tudom mennyire kell leereszkednem hozzájuk, hogy tanításom s nevelői eljárásom kősziklára hullott mag ne legyen 1 Másik meg az, ha a tudományos pae- dagogia jut előbb-utobb diadalra : megszűnik a különböző intézetek tanítói közötti különbség, mert a tudományos paedagogia nem az ismereteket s azok minőségét, hanem a növendék személyét, a valláserkölcsi jellemek fejlesztését tartja a fődolognak. E szempontból Ítélve *) Midőu e hozzánk megküldött, fontos kérdéssel foglalkozó közleménynek folyóiratunkban készséggel helyet adunk, felhívjuk olvasóinkat, hogy tegyék azt emelkedéseik s beszélgetéseik tárgyává a maguk körében. Mondanunk sem kell, hogy ennek eredményét mi is szívesen közöljük e helyen! Szerk.
