Evangélikus Népiskola, 1899

1899 / 1. szám - Pethes János: Az iskolába lépő gyermekek kiismerése

8

az lesz derekabb munkát, a ki a jellemek fejlesztésére jobban tud hatni. A sokat emlegetett „tekintély“ „anyagi dijazás“ kedvező megoldását a tudományos paedagogia elveinek a gyakorlati életben való alkalmazása segíti majd diadalra. Érdemes-e azért, habár talán a jövő nemzedék érdekében már nekünk fáradni ? Önökre bizom Uraim a feleletet!

A kik önként, szivük sugallatát követve igennel felelnek, azoknak a jelszava az lesz, a mi a gárdáé volt : „Előre !“ Nem baj, ha kevesen is, csak lelkesedésünk s tetterőnk meglegyen! „Tudod mi az erő ? Akarat, mely előbb vagy utóbb, de diadalt arat!“

Mi tehát a teendőnk ? Nem elégszünk meg azzal, a mit magunk tapasztalunk alkalomadtán a gyermekekről, hanem felhasználjuk a szülői ház, a környezet megfigyeléseit is s értékesítjük a nevelő oktatás javára.

Közgyűlésünk nézete az, hogy a gyermek testi fejlődése, értelmi, érzelmi és akarat világára vonatkozólag a következőket tudhatja ki a szülőktől, illetőleg környezettől.:

1. Mikor kezdett a gyermek járni? (Korán. Későn.)

2. Mikor kezdett beszélni ?

3. Volt-e nagyobb betegtége ? Nem maradt-e ennek valami nyoma

hátra ? (Látás, hallás stb.)

4. Nem válogatós-e az ételben?

5. Volt-e már más községben? Hol?

6. Ki foglalkozott a gyermekkel a családban legtöbbet ?

7. Szeret-e kérdezősködni ?

8. Összefér-e testvéreivel, játszótársaival?

9. Nem szokott-e nagyon mérges lenni ?

10. Megmondja-e mindig az igazat ?

11. Engedelmeskedik-e az első szóra ?

12. Szeret-e magánosán játszani s foglalkozni?

13. “Hosszasabban foglalkozik-e valamivel, vagy minduntalan másba

akar kapni ?

14. Ha valamit megigértek neki, tud-e türelmesen várni, mig megkapja ?

15. Mikor másokkal játszik, nem mindig ő akar-e parancsolni?

E kérdésekre a feleletet a tanító kétfélekép tudhatja meg.

a) Meglátogatja tanítványai szülőit s elmondja előttük, hogy az iskolának nem csak az a czélja, hogy a gyermekeket a különböző ismeretekre megtanítsa, hanem az is, hogy tőle lehetőleg rajta legyen, imszprint idővel a gyermekből jóravaló, becsületes, emberség'es ember váljék. A szülők nagy része igen szívesen felel a tanító kérdezgetésére. — A melyik kérdésére nem kap kielégítő feleletet, azt hagyja. Ha esetleg egyetlenegy kérdésre se adnának a tanító számára alkalmas feleletet, akkor se vesz kárba a tanító fáradsága. Sokat tanul és tapasztal már azzal is, ha a gyermek környezetével s a család házi