Evangélikus Népiskola, 1898

1898 / 3. szám - x–y: Mea culpa…

69

volna a kellő összeg- s nem volnának csupán a .puszta szóra“ s a .tintára“ utalva. Csupán a sült galambra várakozni, szerintem nagyon is meddő dolog. Hisz a közmondás is azt tartja; néma gyermeknek még az anyja sem érti a szavát. Az egykor tervezett dunántúli egyesület előleges költségeinek czéljaira egyszeri felhívásra is meglehetős összeg gyűlt egybe, s reményleni merem, hogy az egész országból a gyűjtés még sokkal szebb eredménynyel járt volna.

Azonban a mi késik, nem múlik. A közp. bizottság bocsássa ki mihamarabb a gyűjtés iránt felhívását, még mindig idejében van. A siker reményiem nem fog elmaradni.

Mivel pedig e lapok érdemdús szerkesztője kérdést intéz az adakozókhoz, váljon nem lehetne-e az általam is említett s most már nélkülözhető adományokat az orsz. egyesület költségeire fordítani, egyidejűleg etre is rátérek, és véleményem szerint nemcsak lehet, de kell is; mert minek heverjen az ott szükségtelenül, mikor itt arra égető szükség volna. A czél egy lévén, azt hiszem ez ellen senkinek sem lesz kifogása. Természetesen ez aztán úgy tekintetnék, mint a közp. bizottság gyűjtési felhívására a dunántúli tanítók adománya. Különben tán már más adakozók is szóltak eddig hozzá.*)

A gyümölcsészet ismertetésével pedig kár volt L. úrnak vesződnie, mert a jó vidékiek között vannak ám okleveles gyümölcsészek is, kik jobban, vagy elég jól tudják, mikor érik meg valamely gyümölcs s hogy azzal miként kell elbánni. Mert ha valaki az érési időt .emberi gyarlóságunkétól teszi függővé, ezen azok bizon elmosolyodnak. Azok azt is tudjuk ám, hogy némely gyümölcs éppen a fekvés következtében romlik el s válik élvezhetlenné; tudják azt is, hogy a „nemes ital,* valamint a .lőre* forrási idejét is nem a felhozott okok, hanem főként a hőmérséklet szabályozza; ha ez nem megfelelő, akkor mindkettőnél baj van; e nélkül a nemes gyümölcsből is bizony könnyen „lőre“ lehet. A hőmérsékletet pedig itt én lelkesültségnek nevezhetem.

És most nézzünk szemébe azoknak, a .pihent* embereknek! Magamról nem szólhatok ; de többek között vegyük pl. e lapok érdemes szerkesztőjét. Váljon ki hallotta őt már panaszkodni, pedig reményl- hetőleg neki még tán több magán dolga lehet, mint másnak, mégis egymaga a közügy érdekében többet dolgozik és dolgozott, mint közülünk tán százan együttvéve, és még hozzá a nélkül, hogy valaha holmi „konvenczió“-t emlegetni jutott volna eszébe; mi több néha még áldozatok árán is. Az ilyeneket, kiket nem a zsold lelkesít, nevezhetem én aztán a közügy valódi bajnokainak.**) Annak a „tömeg“nek szintén meg van a maga privát és nem privát dolga, aja-baja, melyben nem hiszem,

*) Még eddig semmi hozzászólás uera történt. Szerk.

**) Czikkiró ur határozottan kifejezett kivánsága ellenére is kénytelen vagyok e pasz- szust megcsillagozni s röviden tiltakozni a meg nem érdemelt és a nem várt és nem kért dicaériáda ellen 1 Szerk.