Evangélikus Népiskola, 1898

1898 / 1. szám - Tárcza

25

Édes hazám.

Édes hazám, te kívüled másom Nincs s nem is lesz az egész világon.

Te dajkáltál csecsemő koromba’,

Szent földeden dűl majd egykor Lágy álomra párhüvelyem romba.

Addig, hazám, te érted munkálok,

Néptanítás mezején helyt állok.

Hordozom a tudomány fáklyáját,

Ha romlottság haddal vívja,

Be ne vegye a közerkölcs várát.

Addig, hazám, szűkén a kenyérnek,

Bármi ér is, elszenvedem érted,

Bujdossam bár ismeretlen tájon,

Megvigasztal, hogy majd lelkem Áttör egyszer a borús homályon.

Szeretlek hát édes hazám, téged;

Éjet-napot feláldozok érted.

Legalább ha sírod nyomja testem;

Felírják a fejefámra :

Harczmezőn el te éretted estem.

Tóth István.

A nemes-dömölki artikuláris templom újjáépítése

és felavatása.

E lapok múlt évi 12-ik számában megemlékeztünk arról, hogy a nemes-dömölki artikuláris templom újjá építtetett s már fel is szenteltetett.

De tekintettel Nemes-Dömölk egyháztörténeti nevezetességére, illőnek s érdekesnek véljük e ritka szép aktust e helyen körülményesebben is ismertetni.

Már pár év óta érezte a nemes-dömölki gyülekezet, hogy 150 éves templomát megviselte az idő s innét-onnét nem lesz tanácsos annak a nagy gyülekezet »jó templomba járóinak« a befogadására fentartani és hogy az ódonszerü szentegyházat, e nevezetes helyen, újjá és modernné kell tenui.

De miből és hogyan?

Közös megállapodással a hívek sok és sok »részletet« csináltak. S midőn megállapították azt is, hogy egy részlet után mennyit kell fizetni,