Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 1. szám - Polgár József: A botbüntetés mint fegyelmi eszköz a népiskolában
18 Ítélni, még nem elég az üdvösségre, mert a kinek ezt tenni elég bátorsága van, annak a meglevő rósz helyett, hacsak egyoldalúságba esni nem akar, jobbak ajánlását elmulasztani egyáltalán nem lehet. Ezt vártuk volna meg a napilapoktól is, de biz azok erről bölcsen hallgattak. Nekünk azonban ennél tovább kell mennünk és szorgosan kutatnunk azon fegyelmi eszközök után, melyek a testi fenyítéket pótolnák. Az eddig alkalmazásban levő szelidebb büntetési módok, mint pl. az ebéd megvonása, a padok elé állítás, egy pontba való húzamosabb nézés kénytelensége, a büntetési feladatok alkalmazása, játéktól, énekléstől való visszatartás szerintem nem pótolja a testi fenyítéket s többé- kevésbbé, egy és más tekintetekben szintén káros hatásúak is. Mindezek helyett büntetési eszközökül leginkább ajánlhatom : 1. Az érdem szerinti ültetés fenntartását és fejlesztését, mint a régebbiekből való szelidebb büntetési eszközt, mint a mely által a gyermek versenyérzete lesz felébresztve. Ezen, némelyek által már lomtárba vetett eszköz több figyelmet érdemel. Mert tudjuk, hogy a közéletben is a nyílt verseny áldásos gyümölcsöket szokott teremni. Ezt termi az iskolában is, azáltal, hogy felébreszti a jó utáni törekvést úgy a nevelés, mint az oktatás terén, minélfogva a hol az kellő igazságossággal alkalmaztatik, igen hathatós fegyelmi eszköznek bizonyúl a testi fenyíték helyett. Helytelenül s igazságtalanúl alkalmazva azonban többet árt, mint használ, mert a gyermeknél szintén daczosságot és egyéb rossz tulajdonságokat idézhet elő. Azért tehát az igazságosságra itt nagyon ügyelnünk kell. Az is igaz, hogy ezen eszköz a gyermekek között egy kis hiúságnak is kútforrása; de utóvégre mindennek szokott valamelyes árnyoldala is lenni ; de a hol az a fényoldal mellett elenyészően csekély, azt legjobb lelkiismerettel vehetjük alkalmazásba. 2. Igen előnyösen alkalmazható a testi fenyíték helyett a szintén eddig is alkalmazásban levő eljárás, a gyermeknek a tanítási idő után való visszatartása az iskolában */4—V2 vagy egy órára a büntetendő cselekmény nagysága arányában. Azonban ezen határ átlépése, illetve ez ebéd megvonása a növendékektől, vagyis a koplalta- tási rendszer, mint amely már vad tulhajtása és kinövése az ellőbbinek, határozottan mellőzendő. 3. Ezen régebbi és könyebb büntetési módok mellett azonban hathatósabb s keményebb eszközök is szükségesek a testi fenyíték pótlására. Ilyennek vélem az osztályozási és buktatás i rendszer behozatalát a népiskolába, melynek egyben kettős hasznot is tulajdonítok. Először szintén előmozdítaná a gyermekben a verseny iránti hajlamot, másodszor a tanító sem volna kénytelen, a szülők folytonos zaklatásának engedve, a gyenge előmenetelü növendéket a másik évben a következő osztályba venni fel, hol az hátramaradottsá- gánál fogva a többivel nemhogy haladni tudna, de az oszlály tanításában valóságos nyűgöt képez ; de meg határozottan kárára is van, mert megfelelő előismeret hiányában a tanayagot megérteni nem tudván,
