Evangélikus Népiskola, 1898

1898 / 6-7. szám - Egyesületi tudósítás

202

2. Elnök úr beterjeszti Németh Ferencz úr levelét, melyben az megható szavakkal mond köszönetét, tiszteletbeli tagnak való megválasztatásáért.

Ez alkalommal felmerült azon kérdés is, vájjon tanító-egyesületünk tiszteletbeli tagjai az értekezletre meghivattak-e ? Hogy meghivá- suk máskor el ne maradjon, határozatilag kimondatott, miszerint a tisz- letbeli tagok jövőre mindig azon tanító által hivandók meg a gyűlésre, a ki velők egy községben lakik.

3. Olvastatott nagyt. Farkas Mihály egyh. elnök úr levele, melyben, több mint egy évtizeden át viselt, elnöki tisztéről, visszavonhatlanúl lemond.

Az értekezlet egyh. elnök úr, ezen nem várt lemondását a legnagyobb sajnálattal, mondhatni megdöbbenéssel fogadta, s hogy az értekezlet mennyire ragaszkodik szeretett elnökéhez, próbát akart tenni, hogy újra fölkérje az elnökség elfogadására; mivel azonban a lemondás visszonvonhatlanúl történt, s újabb felkérésnek sikere nem lenne, elhatározza az értekezlet, hogy távozó elnök urnák, több mint 10 éven át tanúsított buzgó fáradozásai, bölcs s tapintatos vezetéséért, az egyesület átiratilag fejezze ki leghálásább köszönetét. Érdemeinek elismeréséül pedig megválasztja tiszteletbeli elnökének, hogy ez által is, ha lehet, mégis őt körünkben megtarthassuk.

4. Új egyházi elnöknek nagyt. Farkas Elemér büki lelkész úr egyhangúlag megválasztatván, erről átiratilag értesítendő, s a tisztség elfogadására felkérendő.

5. Következett az előadások fölötti eszmecsere, illetőleg birálat.

Első előadó volt helybeli kartársunk Molnár Sándor. Tárgya: „a

közönséges osztás ismertetése a III. osztályban“ az elnökség által lön kitűzve.

Előadó tanítótársunk először fejből kisebb s azután nagyobb maradék nélküli számokkal számolt. Fokozatosan emelkedett az egyesekről, tizesokre s azután százasokra, s osztatott gyermekeivel fejből, először könnyebb, azután nehezebb példákat, felbontva azokat százas, tizes s egyesekre. A gyermekek által jól megértett fejbeli számolás után áttért előadó a táblán való osztásra. Ezt is a legfényesebb sikerrel végezte, úgy hogy még a leggyöngébb felfogású gyermek is szabatosan számította ki a fali táblán feladott példát. Az egész előadás módszertanilag jó és helyes s általános dicséretet érdemel, egyik kartárs megjegyzése szerint: ennél jobban az osztást megmagyarázni s a

gyermekekkel megértetni már nem is lehet.

G. Második előadónak Kovácsics Sándor, pórládonyi kartárs lépett a gyermekek elé. Szabadon választott tárgya : ,Szigetvár ostroma s Zrínyi Miklós hősi halála“ volt. Nehány rövid hazafias, bevezető szó után, áttért tulajdonképeni tárgyára s azt elég melegséggel s lelkesedéssel adta elő. Ajánlatos lett volna azonban a történetet, még kisebb szakaszokra kikerekíteni, s így a kikérdezésre több idő került volna;