Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 1. szám - Mohar József: Közoktatásügyünk reformja és a népiskola
5 irányú reformban ma már benne vagyunk, mégis ezen kérdés megoldását tekinthetjük a legközelebbi jövő tanügypolitikai feladatának. Van tehát intézményekben gazdag-, lesz tehát (hihetőleg a közel jövőben) nemzeti irányú oktatásügyük; arra azonban az erőteljesen megnyilatkozó reform törekvések daczára egyelőre semmi kilátásunk sincsen, hogy közoktatás ügyünk kiforrott és egységes szervezettel bírjon. Ne csodálkozzék ezen állításomon senki; a műveltségben elöljáró nagy nemzetek sincsenek e kérdés megoldása terén nálunknál előbbre, bár vannak már közvélemény alakulására befolyással biró paedagogusaik, a kik e kérdést tudományos, vagy filozófiai fejtegetéseik tárgyává tették és teszik, a kik így e kérdés megoldását siettetik. — A nálunk felszínre került és az irányadó köröket is foglalkoztató reformtörekvések nemcsak nem közelednek az egységes szervezet felé, hanem ellenkezőleg, távolodnak attól; azok a törekvések pedig, a melyek az egységes szervedet felé csak kissé is hajlanak, elszigetelten állanak, az irányadó tanügyi körök részéről pedig éppen kicsinyléssel fogadtatnak. Sem tudományos fejtegetésekbe, sem filozófiai bonczolgatásokba mélyedni nem szándékozom; czélom csupán az, hogy megismertessem e folyóirat olvasóit nagy általánosságban az oktatásügyi reformtörekvéseknek azon irányával, a melyet én az imént «egységes« jelzővel illettem, hogy felhívjam népnevelő kartársaimat ezen, a népnevelés érdekeit egyedül kielégítő irányhoz való csatlakozására és ezen irányzat érdekében kifejtendő következetes munkálkodásra. — Egyházunk veteményes kertje az iskola, kertésze a tanító : vessük el kartársaim a magot, ha talán mi nem is élvezhetjük, utódaink hadd élvezzék a fa gyümölcseit! A modern élet sokoldalú követelményei az iskolaszervezetet 'napjainkig mind bonyolódottabbá tették, úgy, hogy ma már általánosak a szervezet megjavítására irányuló óhajok és törekvések. A tömegesen megjelent és nagyobbára felülről sugalmazott reform- tervezetek oktatásügyi szervezetünket azonban sem nem egyszerűsítenék, sem nem javítanák. Legfőbb hibájuk és hiányuk az, hogy az oktatásügyet nem egyetemlegesen, hanem csak egyes tagozataiban (rendszerint közép tagozatában) akarják megjavítani, megreformálni. Nem gondolják meg ezek a reformátorok, hogy az oktatásügynek élő szervezethez kell hasonlónak lennie, a melyben egyes tagokat mások rovására, az egész szervezet megbetegedése veszélye nélkül nem lehet túltengetni; vagy egy épülethez kell hasonlítania, a melyben nem lehetnek falak alapzat nélkül és nem lehet tető falak nélkül. — Meddő fog tehát maradni minden olyan reformtörekvés (még akkor is, ha megvalósúlna), a mely a szervezet alaptagozata, a népiskola rovására akarja a középső tagozatot, (neveztessék az gvmnasiumnak, reáliskolának, avagy polgáriskolának), megreformálni. Pedig a felszínen levő törekvések csaknem mind ilyenek : mintha a szervezet alsó tagozata a középső tagoktól (mert ma még tag o k vannak !) nem volna fejlődésében máris eléggé gátolva 1 Az egységes iskolaszervezet alapfeltéte valóban az, hogy
