Evangélikus Népiskola, 1897

1897 / 1. szám - Hetvényi Lajos: A gyermek és ifjú példaképe

9

Képzeletben már ott is vagy kedvesid körében, kis testvérid kérdezgetnek, atyád int és anyád imádkozik veled; észre sem veszítek s ott terem közietek a karácsonyi angyal: a békeség, a jó akarat. Látod már a csillogó karácsonyfát, örülsz előre az ajándéknak s azt hiszed, hogy mindez boldoggá tesz téged.

De gondolt-e valaki közületek arra is, a ki nékünk azt a békeséget szerezte s lehozta közénk a jó akaratot, karácsonynyal együtt; gondolt-e valaki ana is, a ki nélkül nem lenne karácsonyi öröm ? Van-e, a ki megfontolta, hogy a boldogság fájának saját szivünkben kell gyökerezni, hogy elfödözzön elölünk minden bajt és fájdalmat? Van-e a ki belátja, hogy a földi ajándék nem szerzi meg az igazi örömöt, hanem csak az, melyet a mi szerető mennyei Atyánk szerzett számunkra egy szülött fiának, az Úr Jézusnak elküldése által ?

Nem tagadom, hogy ama fentebb ecsetelt öröm és boldogság is ártatlan és nemes s lelketeknek fejlődésére is nagy hatással van; de az ige alapján azt másnak, mind földinek nem Ítélhetjük. Tőletek kedves gyermekeim, kik még mennyei dolgokkal keveset foglalkoztatok s így még nem érthetitek teljesen Istennek beszédét, messze van még, hogy eljöjjön szivetekbe az idők teljessége az igazi karácsony; de azért csak ápoljátok lelketekben úgy a mostani karácsonyra, mint ezután is folytonosan a gyermeki örömnek érzetét, idővel igazi örömmé fog az fejlődni, hogy boldogok legyetek a Jézus Krisztusban.

És te ifjú, már közelebb vagy ahhoz, hogy kilépj az életbe a munkának, a küzdelemnek terére; de miként fogsz megállani ha nem jön el előbb szivedbe karácsony, ha nem mégy el lélekben Bethlehemig, hogy meglásd a maga valóságában tisztán, igazán a dolgot, melyet az Úr megjelentett nékünk, s hogy a mi a világ megváltója felöl mondatott, azt hirdethesd érzéseddel, szavaddal, cselekedeteddel egyaránt, hogy így a Jézus Krisztusba vetett hittel harczolva elnyerhesd az örök üdvösséget.

Az út erre előttetek van, mert a gyermek és ifjúkor nem más, mint adventi időszak, az előkészülésnek fontos korszaka? melynek végeztével az idők teljességének kell eljönni a szívben, hogy ez igazán befogadja s mindvégig megtartsa az Üdvözítőt.

Elmélkedésünk tárgyát tehát az fogja képezni, hogy a gyermek és ifjú eme nagy czél és idő elérésére szivét, lelkét, miként