Evangélikus Népiskola, 1896
1896 / 1. szám - Mohar József: Népnevelésünk és az iskola
8 köztük mérvadó egyének is, hogy nem is eléggé nemzeti irányú intézmény. A középiskola baján tanterv-revizióval akarnak segíteni, tehát megint csak az oktatás útján; mintha az iskola működésének irányát és szellemét a tanterv, nem pedig a tanító adná meg, mintha a nemzeti műveltségű erkölcsi jellemmé valakit oktatni lehetne, nem pedig nevelni kellene!? Nem mondom, hogy a középiskola tantervét a nemzeti irányú nevelés czéljának jobban megtelelöleg nem kell átalakítani, de állítom azt, hogy a középiskolák reformja mindaddig czéltévesztett kísérletezés marad, a míg azokat a nemzeti nevelés czéljainak megfelelöleg át nem alakítják. A középiskola van hivatva arra, hogy nevelésével a közélet terén botrányosan terjedő korrupcziónak gátat vessen; míg nevelői feladatát nem teljesíti, mindaddig az a tekintélyes anyagi áldozat, a mivel a nemzet ezt az intézményt fentartja, nem hozza meg a maga kainatait. A népiskola az egyedüli az összes iskolák között, a mely első és legfőbb feladatának a nevelést vallja. Az »Öcsém« által hangoztatott elvek a népiskolai tanítóságnak csak egy töredékénél terjedtek el, a nagy többségnél megvan a jóakarat arra nézve, hogy a népnevelői polczra emelkedjék. A jóakarat nyomában azonban — sajnos — ma már ritkán jár a kívánt siker. Nagyon sok népiskola az oktatással bevégzi munkáját, mintha középiskola, vagy akár főiskola volna. Ki tagadná, hogy az utolsó huszonöt év alatt népiskolánk sokat fejlődött? A fejlődés összhangja azonban ma már meg van zavarva, mert hiányzik népnevelő hatásának az oktatás eredményével egyenes arányban való növekedése. Ezt az összhangot helyre kell állítanunk, helyre állítanunk az iskola népnevelő hatásának fokozásával. Mik tehát azon feltételek, a melyek az iskola népnevelő hatását fokozzák ? Ezen feltételeket én a népnek az iskolával való viszonyában és a tanító egyéniségében találom fel. Ha a népnek az iskolába és tanítóba vetett bizalma szilárd alapokon nyúgszik, akkor annak hatását öntudatla- núl is elfogadja, ellenkező esetben még az iskolásgyermekekkel szemben nyilvánúló hatását is lerontja. A bizalom ott fejlődhetik ki leggyorsabban és ott lehet a legtartósabb, a hol az iskolát és tanítót a nép sajátjának tartja, az iskola hatása akkor lehet tartóssá és bensővé, ha a tanító hosz- szabb időn át fejthet ki ily eredmény felidézését czélzó tervszerű működést. A népnek az iskolához való külső viszonyát a z i s k o 1 a jellegi határozza meg, az iskolának népnevelő hatása tehát a tanító egyénisége mellett még az iskola jellegétől is függ. Állításom az első pillanatban különösnek látszik, azonban a ki a népiskoláink hatásáróe
