Evangélikus Népiskola, 1896
1896 / 8-9. szám - Egyesületi élet
267 pette a szent lélek láthatatlan mennyei ereje is megszállta szíveinket és tehetséget adott mindnyájunknak arra, hogy az ünnepi programiéban felvett énekdarabokat — az előre való betanulás hiányának daczára — kifogástalan hármoniával elzengtiik. Az ünnepség lefolyásáról szóljanak a következők: A kitűzött határidőben, l/‘2l0 órakor már teljes számban együtt volt ama tarka vegyűletü szép közönség, mely részint meghívás, részint a tanügy iránti érdeklődés által buzdítva — indult ide, — Jól esett a szemnek látni a férfiak soraiban szépen festő hölgygárdát, kik nagy érdekkel hallgatták végig a gyűlés lefolyását. Pont V210 Nt. Bognár Endre egyházi elnök űr jelt adott, melyre az egyleti dalárda az ezen alkalomra kiosztott »Alkalmi éneket« kifogástalan preczisitással elénekelvén, Nagys. dr. Földváry Elemér orsz. képviselő világi elnök űr állott fel, hogy a »Díszgyűl ést« megnyissa. Evek óta ismerjük már szeretett világi elnökünknek áldott jó szívét, a tanügy iránt folyton lángoló lelkiiletét és irántunk* tanúsított szeretetét, ugyanazért el voltunk készülve e hármas kiváló jó talajdonnak jubiláns gyűlésünkön való üjra nyilatkozására. És csakugyan örök emlékül zárjuk szivünkbe a tőle hallottakat ismét, s vonzalmunk és határtalan tiszteletünk csak szilárdulni tudott e naptól fogva nagyrabecsült személye iránt. Viharos éljenzés követte a remek megnyitót, mely után az egyleti díszgyülésre készült díszes »Emléklapok« és a »Földváry-alap« alapszabályai osztattak ki a jelenvoltak között. Ezen emléklapokra mind belső tartalom, mind pedig külső kiállítására nézve mindig büszkén tekinthetünk s örök emlékű kincsünknek mondjuk. De büszkék vagyunk annak szerkesztőjére Buthy Márton kartársra is, kinek azt kívánjuk e helyen, hogy sokáig éljen! Most következett az emlékbeszéd Nt. Bognár Endre egyli. elnök által elmondva. Nemes büszkeséggel fordultunk mindnyájan feléje, mert tudtuk, hogy minden szava aranyat ér, hogy minden gondolata mézédességet cseppent az érdeklődő szívekbe és hogy minden kijelentése a múlt örök igazságaira s a jövő alaposan bekövetkezhető képzelmeire van fektetve. Gyönyörű ókesszólásával s csendesen folydogáló — kristályvizü hegyi patakhoz hasonlítható — szigorú és hamisítatlan logikai következtetéseivel végigvonult a magyar nemzet culturáján — az ős hazán kezdve * a mai korig. — A tudományok tárháza volt e gyönyörű beszéd s így tanulhatott belőle mindenki. Mindkét elnöki beszéd egész terjedelemben az »Ev. Népiskolában« kinyomatni és közzététetni határoztatott.*) A zajos és lelkes éljenek megszűntével Nt. Elnök űr bejelenti a díszgyülésnek, hogy íme Ns. világi elnökünk nemcsak szellemi közreműködésével örvendeztette meg egyletünket, hanem segélyalapunk javára 100 frt adománynyal is szíves volt járulni, kinek ügy a maga, valamint az egylet részéről is forró köszönetét nyilvánít. Ily nemes tett nem szorul dicséretre, mert megdicséri az önmagát; de már szívünknek érzelmeit mégsem titkolhatjuk el e helyen is, amidőn *) Sajnos, hozzánk mindeddig be nem küldették. (Szerk.)
