Evangélikus Népiskola, 1895
1895 / 8-9. szám - Egyesületi élet
275 Endre ottani tanító a kánai menyegzőről tartott jól kidolgozott magyar nyelven előadott gyakorlati leczkét, melyért társai elismerést és köszönetét szavaztak. Ugyan ő arról is értekezett; „az iskola pontos látogatására mimódon szoktatjuk a gyermekeket.“ A társak bírálatát elmondottam imént a gyakorlati előadásáról nyilvánított véleményben! A magyarvidéki értekezlet őszszel is tartott ülést, melyről sajnos adataim, értesüléseim nincsenek kéznél, és julius 23-án is tartott az esperességi közgyűlést megelőző napon, a mikor Tóth István hegyfalusi tanító olvassa ily czimü munkáját: „a házi ipar tanítása a népiskolában.“ Ez utóbbi értekezletből a tanítók azon kérelemmel fordultak az egyhmegyéhez, engedné meg, hogy a milleniumi évben a tanítók két értekezlet helyett egyet tarthassanak Budapesten. Az egyhmegyei közgyűlés nemcsak teljesítette e kérelmet, de azon túl is terjeszkedett határozatában (és ezt a vendvidéki gyülekezetekre is kiterjesztette), hogy az egyhközségeket kötelezze, miszerint a budapesti milleniumi gyűlésre elmenendő tanítóknak kiszolgáltassák azon vitel s napidijakat, melyeket az évente rendesen tartatni szokott két gyűlésre igényelhetnek; és ezen felül felhívta az iskola fentartókat és egyházhiveket, hogy a köteles dijakon kívül egyéb módon is nyújtsanak segédkezet tanítóinknak a milleniumi gyűlés költségeinek fedezésében. r. 1. A balatonvicléki ev. tanító-egyesület jegyzőkönyvéből. A kör elnöke, Sztanó Sándor lelkész úr üdvözli az egybegyült tagokat és megnyitó beszédében kiemeli, hogy sokszor volt már alkalma e helyen a nevelés fontosságáról beszélni és igyekezett szívből fakadt szavaival a kör tagjaira búzdítólag hatni. Ma is e témára tér, annál is inkább, mert a rövid idő múlva életbelépő, Ő felsége által szentesített polgári házasságról szóló törvény Magyarhonban egyházpolitikai téren korszakalkotó, mely törvény lényegével nemcsak egyházunkat, hanem iskolánkat is érinti. — A tiszta vallás, melyet üdvözítőnktől nyertünk, legyen ezentúl is egyházéletünkben előforduló viszontagságokban ama kútfő, melyből lelki erőt meríthetünk oly esetekben is, a mikor talán közönyösség fenyegetné hitéletünket. — A humanizmus ápolása és terjesztése, a hitélet mindinkább felébresztése által építhetünk egyházunknak erős bástyát; ez a bástya a népiskola. Elnök ama kívánattal zárja beszédét: Adjon Isten erőt, egészséget, kitartást — és kisérje áldásával működésűnket. Elnök ezután bejelenti mint fontos eseményt Nagytiszteletü Guggen- berger János lelkész úrnak nagymérvű testi gyöngélkedése miatt történt visszalépését alesperesi tisztéről. Rövid vonásokban ecsetelte a visszalépett nagy egyházférfiunak tevékenységet, kiemelve, hogy élénk lelkesedéssel szentelte szívét és tehetségét a népiskolának, mint küzdött
