Evangélikus Népiskola, 1895
1895 / 1. szám - Egyesületi élet
23 Adj hát Uram olyau szivet, Mely bízva hisz tebenned; Hozzád bármily sorsban hívet, Melyet nem rendíthet meg Semminő csapás, veszély, Mely a haláltól sem fél, Mert bizalom nélküli szív Harczot győzelem nélkül viv. Almán Brúnó. Felhívás Magyarország tanítói s tanári egyesületeihez, testületéihez. Magyarország tanügyi körei, a tanítói és tanári egyesületek, testületek majdnem mindenike foglalkozott már a maga körében azzal, mi módon vegyenek részt a küszöbön álló ezredéves ünnepen. A millennium alkalmával tartandó gyűlések terjedelmére, jellegére és teendőire nézve a külömböző egyesületek, testületek a magok körében mindeddig végleges megállapodásra nem jutottak ; mindazáltal a tanácskozások min- deníkénél az az óhaj nyilvánult, hogy a magyar tanügy munkásainak a millenniumkor való szereplése a nemzeti ünnep arányaihoz, fényéhez, benső természetéhez, valamint a köznevelés ügyének országos fontosságához illő legyen. Ezért hova-tovább az a nézet tört magának útat, hogy az egyesületeknek, s testületeknek, köröknek megszokott különálló s egymástól teljesen független gyűlései helyett oly tanügyi kongresszus tartassék, a mely az ország összes közoktatási munkásait tömörítse s a köznevelés ügyét nem a jelenlegi széttagoltságában, hanem a maga egész és egységes voltában ölelje fel. Egy ilyen országos és egyetemes jelegű gyűlésnek eszméjét, a melyet az ország számra nézve legtekintélyesebb tantestülete, a nép- tanítóság, vetett fel először, már több tanügyi egyesület és testület örömmel üdvözölte és felkarolta, s remélni lehet, hogy a többi egyesületek is csatlakozni fognak ahhoz, annyival inkább, mert ma már általános a nézet a köznevelés és oktatás munkásai között, hogy a közoktatás bizonyos bajainak megszüntetésére s egyes vitás tételeinek tisztázására inkább a közös tanácskozás, mint az egymástól elzárkózott egyesületek működése által lehet hatni. Ilyenek a kisdedóvótól az egyetemig az egész iskolai szervezetet s a mai tanítási és nevelési rendszert illető ügyek, a melyek nemcsak az egyes iskolák működésére, hanem a családi és házi nevelésre is kihatnak, s a melyek csak úgy világíthatok meg teljesen, ha a magok egészében és egysegében fogjuk fel és tárgyaljuk. De az egyetemes és országos körű és jellegű gyűlésre szükségünk van főleg azért, hogy az érintkezés és közös tanácskozás által legalább némileg enyhítsük a közöttünk meglazult testületi élet hátrá-