Evangélikus Népiskola, 1895
1895 / 1. szám - Pethes János: Képek a nevelés történelméből. Luther Márton
10 Mint a theologia doktora a szt. írást az eredeti (zsidó és görög) nyelven tanulmányozta, s Pál apostol Gralatabeliekhez írott leveléről tartott előadást; majd a scholasticusokat és Aristotelest támadta meg. 1517 októ&er 31-én szegezte ki ismeretes tételeit, a melyek közül legnevezetesebbek a következő pontok : 6. A pápa nem bocsáthatja meg a bűnöket, csak kijelenti, hogy Isten megbocsájtotta. 21. A bűnbocsátó czédulák árulói tévednek, mikor azt hirdetik, hogy a pápa bűnbocsájtó leveleinek megvétele álta1 az ember a bűnöktől megszabadul és üdvözül. 27. Haszontalan emberi beszéd az, hogy mihelyt a pénz a szekrényben van, a lélek azonnal kiszabadul a purgatoriumból. 36. Ha a keresztény ember bűneit igazán megbánja, ezek mindenféle bün- bocsájtó levél nélkül is megbocsájtatnak. 62. Az egyház igazi és valódi kincse az evangeliom ; Isten dicsősége s kegyelméről. — Az akkori szokásokhoz képest nyilvános vitára hívta mindazokat, kik e pontokat megtámadják s ha a megjelenésben gátolva volnának, véleményüknek Írásban való megküldését kérte. Rómában a wittenbergai tételekre semmi súlyt nem helyeztek. Megszokták már az Agostonrendüek s a Domonkosok egymással való vitatkozását. Az sem tűnt fel, hogy Luther a templom ajtajára szegezte fel, mert az általában szokás volt. Azt hitték, hogy Márton barát éppen úgy visszatér a rendes kerékvágásba, s a szentszék szava előtt meghajol, mint előtte igen sokan. Tévedtek s tévedésük abban állt, hogy nem ismerték emberüket. Luther kezdetben maga sem gondolt a végleges elszakadásra, a vitatkozások mindjobban eltávolították s végre teljesen elszakították a római anyaszentegyháztól. 1518-ban idézték Cajetan bíbornok elé, az itt tartott tanácskozások nem vezettek eredményre; oka az, hogy Cajetan kevély bíboros magaviseleté Luther önérzetét sértette. Most Dr. Eck jelent meg a téren s Lipcsében 1519 junius 27-től julius 16-ig tartó vitatkozásukban a felek kimutatták — hevességüket. Luther itt támadta meg először a római hierarchiát. 1520 júniusában jelent meg a keresztyén nemességhez s a német nemzethez intézett szózata, melyben az egyetemek felöli nézetét mondja el. — Ugyanezen év deczember 10-én égette el a pápának 1520 junius 20-án kelt s a 74. zsoltár, 22. versével kezdődő bulláját. 1521 april 17. és 18-án a wormsi birodalmi gyűlés előtt védelmezte magát. Itt szakadt el teljesen a katholikus egyháztól. Mikor Aleander pápai követ felszólította: vonja vissza szavait, ekkor így felelt: Mivel a császári felség, a fenséges herczegek egyszerű, egyenes feleletet kívánnak: felelek, és pedig olyan szavakkal, a melyeknek sem szarvasi sem fogai nincsenek. Állításomat visszavonom — ha a szentirásból merített bizonyítékokkal, vagy pedig nyilvánvaló tiszta és világos okokkal meggyőznek (mert én sem a pápának, sem a zsinatok nak nem hiszek, mert általánosan ismert, hogy sokszor tévedtek s
