Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 2-3. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában

47

máshoz való helyzetére nézve is teszünk ily kérdéseket ? melyek a meg'ye szomszédos megyéi? merre fekszik tőle ez vagy az a megye? stb. — A dunántúli vidékre eső 12 megye a következő : 1. Mosonrnegye. 2. Sopronmegye. 3. Győrmegye. 4. Komárommegye. 5. Esztergommegye. 6. Fehérmegye. 7. Veszprémmegye. 8. Vasmegye. 9. Zalamegye. 10. Somogymegye. 11. Tolnamegye. 12. Baranyamegye.

A dunántúli vidék sűrű népességű. A lakosok nemzetiségre nézve főképen magyarok; nagy számmal vannak azonban a németek is, kik a nyugati határszéleken, Moson-, Sopron- és Vasmegyében laknak tömegesen, a Bakonyban, a Mecsekhát és Zengő vidékén, s Buda környékén kisebb csoportokban. A Muraközben s itt-ott szórványosan találunk h orvát ok at, Vasmegye déli részén, a Mura mellékén pedig vendeket.

Dunántúl hazánk legtermékenyebb része; a lakosok szorgalommal művelik földjeiket, úgy, hogy a mezőgazdaság, baromtenyésztés és szőlőművelés e vidéken egyaránt virágzik. Legjobb gabonatermő vidékek : a Rábaköz s a dunamelléki lapályok. Jó bortermő vidéke Dunántúlnak igen sok van; legjelesebb borok: a fertőmelléki (ruszti, soproni), a balatonmelléki (badacsonyi), somlyai, budai szegszárdi és villányi borok. Ásványi kincsekkel Dunántúl legkevésbbé van megáldva. Mindazáltal vannak kőszénbányái (Pécs, Sopron, Ajka, Esztergom vidékén), van márványa (Tata s Esztergom), továbbá sok épületköve (Sopronmegye kőjejtői). Bővelkedik azonban e vidék ásványos vizekben s hőforrásokban. Legnevezetesebb a budai, tárcsái harkányi és a mohai víz ; hires fürdőhelyei a budai fürdőkön kivül a balatonfüredi és a siófoki. Kereskedelme és ipara is virágzó e vidéknek ; van gyáripara is. Nevezetes porcellán s kőedény gyártása (Herend, Pécs, Tata, Pápa) s cukorgyártása, főkép Sopronmegyében. Az ipar s kereskedés fejlődését előmoz- dítjta a sok jó közlekedési út. Az országutak mindenütt jó karban vannak; a Dunán, a Dráván és a Balatonon van hajóközlekedés is; de legfőbb közlekedési utak a vasutak, melyek közül nevezetesek az állami vasutak, a déli vasút, a győr-sopron-ebenfurti vasút stb. Utaztatás a vasutak szerint, megjelölve a kiindulási és a megállapodási pontokat.

Hazánknak e gazdag és jól megművelt vidékén a lakosság általában vagyonos és művelt. Műveltségét a jó mód mellet fökép a rendes iskolázás mozdítja elő. E tekintetben a dunántúli vidék hazánkban első helyen áll.

(A dunántúli dombvidék általános viszonyainak tárgyalására még 3 órát számítva, az egész vidékre vehetünk 10—12 órát.)

4. A Felvidék. Hazánknak éjszaki részét, melyet a Kárpát-hegység borít, Felvidéknek, vagy Felső-Magyországnak szoktuk nevezni. A Kárpátok, mint már tudjuk, Dévény és Pozsony között, a Dunánál kezdődnek. A Kárpátok azon részét, mely Dévénytől, vagy a Morva folyó völgyétől keletre a Her nád folyó völgyéig terjed, éjszak nyugati Kárpátoknak, s az általa borított vidéket éjszak-