Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 2-3. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában
— 48 — nyugati Felvidéknek nevezzük. A Hernád völgyétől keletre a Tisza forrás-vidékéig terjednek az éjszakkeleti Kárpátok. a) Az éjszaknyugati Felvidék. Nyugati határát hosszú vonalban, S z a- kolczától Dévényig, a Morva folyók épezi. A Morvával párhuzamosan, kissé beljebb húzódik, éjszakkeleti irányban, a K. is- Kárpáthegység, a Dunától az ország határáig. A hegyláncz keleti lejtőjén, Pozsony Szt.-Gy örgy, Bazin és Modor városok vidékén jó bor terem. Pozsony várrommal, ev. theol. akadémiával s főgymnasiummal, s egyéb iskolákkal (56,000 lak.) Pozsonytól éjszaknyugatra van a m áriavölgyi palakőbánya. Modortól keletre, már a mátyusföldi síkságon fekszik N.-Szombat városa, melyet sok templomáról „magyar Rómának“ is neveznek. A Kis-Kárpátok folytatásaképen, az ország határán húzódik tovább a M o r v a-H a t á r h e g y s é g, mely mint meredek sziklafal emelkedik az alatta kelet felől elterülő szép Vág- völgye fölött. A Vág folyóvölgye, mely délfelé a Kis-Alföldbe olvad, éjszakfelé pedig egyre szükül, hazánk egyik legszebb vidéke, a folyó partján régi városokkal, a hegyormokon ősi várkastélyok s várromokkal- A Vágvölgyén nevezetes városok: Vág-Újhelytől délre Pöstyén hires fürdőhely, éjszakra pedig Trencsén, várrommal, közelében T r e n c s é n-T e p 1 i c z fürdővel; ott, a hol a Vág délre kanyarodik, van Zsolna. A Morva-Határhegység folytatása éjszakkelet felé, az ország határán a Beszkid hegység, melyen a Jablunkai hágó vezet át a szomszéd országba (Sziléziába). A Beszkidek folytatása az ország éjszaki határán a Babiagura. A Vág forrás-vidékén, az ország éjszaki határán terül el a Maga s-T á t r a, hazánk legmagasabb hegytömege, nyugat-keleti irányban. Legmagasabb csúcsa a Gerlachfalvi csúcs, (2663 méter), nem sokkal alacsonyabb a Jég völgyi és a Lomniczi csúcs. E magas hegycsúcsokat nem borítja örökös hó, ámbár a sziklahasadékokban nyáron is találunk havat, s szórványos havazás nyár derekán is előfordúl. Elmondhatjuk, hogy hazánkban havasok nincsenek. A Tátra nagyszerű vidékének szépségét emeli a sok hegyi tó, vagy tengerszem, melyek közűi legnagyobb és legszebb a Csorbái tó. A M.-Tátrát, mint általában a Kárpátok magasabb hegylánczait vagy hegycsoportjait, fenyves erdők borítják; a magas hegycsúcsokon azonban már csak törpefenyőt találunk, tetejükön már fű sem igen nő, mindenütt csak a kopár sziklák láthatók. A M.-Tátra fenyveseiben előfordúl a medve, vaddisznó, zerge és a hiúz, nevezetes szárnyasa a siketfajd, a hegyi patakok ízletes hala, a pisztráng. Az egész hegység főkép gránit kőzetből áll, melyben hasznos ásványok nem fordúlnak elő. Nevezetes fürdőhelye Tátra- Füred. A Magas-Tátrától délre, szintén nyugatról kelet felé húzódik az A 1 a c s o n y-T á t r a. Legkeletibb részén emelkedik a Királyhegy (1971 m. magas csúcs); ezen ered a Vág folyó s aztán folyik nyugatra, a két Tátra között. Itt, a felső Vágvölgyben találjuk Lipt ó-Szent-
