Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 2-3. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában

46

sóimra bízom. Mások a feladványok közül egyet-kettőt átnéznek, — s punktum! — ezek a »komót* emberek. — És váljon ki a »praktikus*? Ki a körülményekkel megalkudva, czéljának elérésére a legalkalmasabb eszközt, a leghelyesebb és legrövidebb utat választja. S mik ezen szabályozó körülmények e tekintetben? ... A növendékek, száma, az egyes osztályok mennyisége, és a tanidő tartama, — első sorban; s azután a gyermekeknek tanszerekkel való mikénti ellátása s képzettségi foka. Ebből folyólag tehát: a tanító vagy átnézi minden növendék munkáját s a hibát szóbeli figyelmeztetés mellett kijavítja; (ez a legrövidebb;) vagy a hibát aláhúzva kijavíttatja magával az elkészítő tanítványnyal; (ez hosszabb út, — de jobb ;) vagy midőn már a munka elkészült, a dolgozatokat a gyermekek közt kicseréltetve egyikét a másikkal kijavíttatja, s azután végre a tanító felülvizsgálja. — (Ez volna a legjobb mód.)

Hogy a dolgozatok elkészítését is lehetőleg ellenőrizni kell, — azt talán megemlítenem is felesleges.

Végül szabadjon egy rövid megjegyzést tennem.

Én is tanító vagyok; s tudom mit lehet tenni egy hat osztályú osztatlan népiskolában, 150 növendék között is. Tapasztalásból szóltam. S ha valaki soraimat figyelemmel átolvasta, s azok fölött gondolkozva talán egyet-mást hasznára fordít, — eléggé meg leszek jutalmazva.

Koczor Márton.

A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában.

(Folytatás.)

Múltkori czikkemben befejeztem a dunántúli domvidék természeti viszonyainak tárgyalását; hátra van még, hogy szóljak a politikai, népességi, művelődési és közlekedési viszonyairól.

A megyék megismertetésénél természetesen a magunk megyéjéből indulunk ki, s a szomszéd-megyéken át haladunk a távoliakra. Itt tulajdonképen a megyék megnevezésén és a térképen való kijelölésén kívül semmi új nem fordul elő; még a megyei főhelyek is mind ismeretesek eddigi tárgyalásunkból, úgy, hogy csak annak kijelentésére szorítkozunk, hogy ez és ez a város ennek a megyének a főhelye. Azonban ezt a magában véve száraz és üres anyagot megelevenítjük s érdekessé teszszük az által, hogy összekapcsoljuk az eddig tanultak ismétlésével és pedig olyképen, hogy a gyermekekkel leolvastatjuk a térképről, hogy a tanult természeti viszonyokból melyek találhatók fel a szóban forgó megye területén. Tehát kitüntetjük, hogy a megye földje hegyes-e vagy sik, s melyik része olyan; melyik hegység vagy síkság esik részben vagy egészben e megye területére ! Továbbá, hogy vannak-e folyó vagy álló vizei s melyek azok ? Mely városok vannak e megyében a tanultak közül? stb. stb. — Jó még, ha a megyék egy-