Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 2-3. szám - Koczor Márton: A csendes foglalkozásról

45 iogy a nyelvtani szabályt levonassa, ennélfogva az ilynemű példák nem fogják i növendékek erejét fölülmúlni. Ezek után felléphet a fogalmazás a maga valóságában. — Azonban tt is meg kell tartani a kellő fokozatot. Legegyszerűbb fogalmazási gyakorlat a tanító által elmondott, vagy az Dlvasókönyvből olvasott elbeszélések leírása. Igen jó gyakorlatul fog szolgálni továbbá a már letárgyalt ismeretnek — magyarázatnak, — egyes kiszakított részét utániratni emlékezetből. Erre nézve különösen alkalmas a történelem, a mennyiben ugyanis ez inkább életrajzok és jellemképekben taníttatik; — de nem kevésbbé a természetrajz. Egyszerű leírások feladványainál a tárgyat a mindennapi, — illetve a szemlélhető tárgyakból merítse a tanító ; fokozatosan könnyebbről a nehezebbre, a közelebbiről a távolabbira, s »kézzel fogható argumentum helyett,1 —adjon — vázlatot; valamint a levelek, bizonyítványok, nyugták, számlák sat. Íratása minták után gyakoroltatik be. Számtanból csendes foglalkozásúi adhatunk s az előadott ismeretekre támaszkodva, a már tárgyalt dolgokat, — belegyakorló példákat. Jó volna, ha a II. csoport ebbeli példáit: 1 -töl 12-ös rendben felfelé 1000-ig? 2- » 12- » » » 1000-ig? 3- » 18-as » » 1000-ig? 6- » 27-es » » 1000-ig? sat. sat. és viszont lefelé gyakorol­hatnánk, tovább is, ha; . . ha az igen tisztelt iskolavizsgáló urak az iskolaév végén jőnének, vagy legalább tudnának adni — időt.*) A csendes foglalkozás tananyaga mint látjuk majdnem kimeríthetetlen (azért érintettem csak főbb vonásaiban, — vázlatosan); s annak mikénti beosztása teljesen a tanító tetszé­sétől, — vagy még jobban ügyességétől függ. Van még egy módja a gyermekeknek munkával való elfoglalására nézve, — mely mindnyájunk előtt ismeretes, — s mely legkönnyebb, — azért a legszokottabb is, —t. i. leczkeleiratás leczkeolvastatás vagy épen »készület az olva­sásra.* (Ez annyit jelent a legtöbb esetben a gyermekek előtt mint a kézmíveseknél a »feirand,» —ékes magyar nyelven szólva.) S ennek czélja és eredménye nem sokkal több, mint a tanítványnak »valamely* munkával való elfoglalása, hogy az időt hiába ne töltse, s hogy a fegyelem könnyebben fenntartható (?) legyen. Azonban én a csendes foglalkozások által mig részint a nyújtott isme­reteket a gyermekek elméjében maradandóvá tenni igyekezem, s azt majd begyakorlóul, majd előkészítőül alkalmazom, — addig másrészt ennek sege­delmével képesítem tanítványaimat a fogalmazásra. De a feladványokat számon is kell venni. — És a ki akar e tekin­tetben ismét lehet »komót,* vagy »praktikus*. Vannak kik megkérdezvén a munka elvégzését, s annak állítólagos megtörténtén teljes megelégedésüket kifejezve, — hogy parlamentice szóljak, — fölötte napirendre térnek át. Ezen eljárás elbírálását tisztelt olva­*) Szabad legyen itt azt a kérdést felvetnem: Hát mennyiben kényszerítheti az iskolavizsgá­lók látogatása a tanítót arra, hogy a tanítás rendes menetétől eltérjen ? Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents