Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 10-12. szám - Papp József: A földrajztanítás anyagának részletezése a népisk. IV. osztályában

— 275 részét a Cseh-Mor va-hegység vagy a Szudéták borítják: ennek legfőbb hegylánczai: az Óriáshegyek, Érczhegység és Cseh- erdő. Legfőbb hegységét képezik azonban Ausztriának az Alpok, melyek délnyugati részét, a Dunától az Alpokig borítják, s melynek magasabb részeit örökös hó fedi. Glecserek, jégmezők. Az osztrák Alpok legmagasabb csúcsa az Orr ti er (3900 m.)

Sík földje Ausztriának igen kevés van. Egyetlen nagyobb sikság éjszakkeleten a galicziai síkság. Kisebb lapályos területek vannak még a folyók mentén. A Duna mellett, hazánk határán túl van a bécsi medencze, melynek északi részét Morvamezőnek is hívják.

Ausztriának is, mint hazánknak, legfőbb folyója a Duna, mely azonban ez országot csak rövid vonalban szeli át. Pass au városánál ér osztrák földre, elfolyik Lincz, továbbá Bécs (Wien) városa mellett s nemsokára hazánkba folyik át. Bécs igen szép és nagy város, egy milliónál több lakossal, Alsó-Ausztria főherczegség s az egész ország fővárosa; egyik legfőbb ékessége a Szent-István-templom, 140 m. magas tornyával. — A Dunának délről, az Alpokból, sok bővizű mellékfolyója van. Ilyenek az I n n, az Ensz, továbbá a Lajta, Rába, Mura, Dráva és Száva, melyek hazánkban ömlenek a Dunába. Az Óriáshegyekben ered a Morva, mely Ausztria és hazánk határán folyik a Dunába. A Cseh-Morva hegyekben ered még az E 1 be és az Odera, melyek észak felé kifolynak az országból. A Kárpátok északi lejtőin pedig a D n i s z t e r és mellékvize, a Szeret h, melyek szintén elhagyják Ausztria földjét.

Ausztriában, különösen az Alpokban, van több tó, de többnyire kicsinyek. Nagyobb tavai: a Boden- és Garda-tó, de ezek csak határát érintik. A kisebb alpesi tavakon is igen nagy a forgalom s szép vidékeiket sok utas fölkeresi. Van Ausztriának tengere is. Ez az Adriai tenger. Az osztrák tengerpart, különösen ha a jog szerint Magyarországhoz tartozó Dalmácziát is veszszük, meglehetős nagy s van sok szép kikötője. Ausztria legfőbb kikötővárosa az olasz lakosságú Trieszt, az osztrák tengeri kereskedés középpontja, nagy hajógyárral.

Ausztria éghajlata általában véve zordabb, mint hazánké; különösen zord az Alpok vidéke. Annál enyhébb azonban a tengerpart vidéke, hol déli gyümölcsök is teremnek. Ausztriában sokkal kevesebb mívelhető föld van, s így sokkal kevesebb gabona és bor terem, mint hazánkban. De van a hegyvidéken sok erdő, s a hegyekben sok hasznos ásvány; különösen van sok só, vas, kőszén, ezüst stb. A vislicskai kimeríthetetlen sóbányák világhírűek. Mivel a hegyvidéken kevés a termőföld, a lakosok nagyrésze iparral foglalkozik ; nevezetes a vas-, sör-, üveg-, posztó- s vászongyártás. A kereskedést előmozdítja a nagy vasut-hálózat. A szárazföldi kereskedés főbb helyei: Bécs, Prága, Brünn, Lemberg, a tengeri kereskedésé Trieszt.

Nemzetiségre nézve Ausztria lakói is oly kevertek, mint Magyar- országé. A németeken kívül igen sokan vannak a szlávok, u. m. a csehek,