Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 10-12. szám - Papp József: A földrajztanítás anyagának részletezése a népisk. IV. osztályában
— 276 morvák, lengyelek, ruthének, szlovének, horvátok, stb.; kevesebben vannak olaszok és oláhok is. Vallásra nézve azonban a lakosok nagyrészt rom. katholikusok. Műveltségre nézve a különféle népek közt leg- haladottabbak a németek és csehek. Az osztrák császárság több kisebb tartományból (királyságok, főherczegségek, herczegségek s grófságokból) áll, melyeknek mindegyike önkormányzattal, külön tartományi gyűléssel bir, de valamennyi képviselve van a birodalmi tanácsban is (országgyűlés). Az egyes tartományok s fővárosaik a következők: 1. Alsó-Ausztria, fv. Bécs. 2. Felső- Ausztria, fv. Lincz. 3. Salzbur, fv. Salzburg. 4. Stájerország, fv. Grácz, a Mura mellett (100.000 lakossal). 5. Karínthia, fv. Laibach. 7. Tirol és Vorarlberg fv. Innsbruck. 8. Az osztrák partvidék, fh. Trieszt. 9. Dalmátország fv. Zára. 10. Csehország fv. P r á g a (300,000 lak.), nagyságra és szépségre nézve Ausztria második városa. 11. Morvaország, fv. Brünn (90,000 lak.) 12. Szilézia, fv. Troppau. 13. Galiczia, fv. Lemberg (120,000 lak.) 14. Bukovina, fv. Cser növi ez. Magyarország és Ausztria közös tartománya Bosznia, mely hajdan hosszú ideig tartozott Magyarországhoz. E tartomány a Szávától délre terül el. Földje igen hegyes; hegyei a Dinári Alpok kiágazásai. Folyói: az Unna, Verbász, Bős zna és Drina a Száva mellékvizei; a Narenta pedig az Adria tengerbe ömlik. Az ország fővárosa Szerajevo. a Boszna folyó eredeténél. Boszniának délnyugati részét Herczegovinának is hívják; ennek főhelye Moszt ár, a Narenta völgyében. Bosznia lakosai szerbek, kiket bosnyákoknak is hívnak; vallásra nézve nagyrészt görög keleteik, de vannak róm. katholikusok, sőt mohamedánok is. — Mióta Boszniát a magyarok és osztrákok megszállták, kezd annak elmaradott népe is művelődni, iparral s kereskedéssel is foglalkozni, a mit nagyban előmozdítanak az újabban épített vasútak. Ausztria tárgyalására ismétléssel együtt szükséges 5—6 óra. 11. Európa. (Vázlatos áttekintés). Több ország földrészt képez. Annak a földrésznek, melyen hazánk is van, Európa a neve. Három oldalról tenger veszi körül, ezek: az északi Jeges tenger, az Atlanti- és a Földközi tenger; tehát az egész földrész egy nagy félsziget, melynek ismét több kisebb-nagyobb félszigete nyúlik a tengerbe. Európának van több szigete is a tengerben. A fölerész délnyugati része hegyes, éjszakkeleti része pedig sik. Főbb hegységei: az Alpok, Pireneusok, Kárpátok, a Kaukázus és Ural. Legnagyobb síksága az orosz síkság; kisebb síkságai közé tartozik a magyar Alföld is. Legnagyobb folyói: a Volga, Duna, Dniper, Don, Rajna, Elbe, Visztula stb. Vannak Európának nagy tavai is, különösen az orosz síkságon, ezekhez képest a mi Balatonunk igen kicsiny. Európát igen sekféle nép lakja, s ezek több államot alkotnak. Európa országait bemutatjuk fővárosaikkal együtt. Kiemeljük, hogy a műveltségre nézve legelsők az angolok, francziák és németek.
