Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 10-12. szám - Zábrák Dénes: Karácsony - Ifjú Draskóczy Lajos: A reformáczió emlékünnepén
— 26B — És mégis . . , volt idő, melyben a hit szabadsága be volt zárva a a sötét kolostorok áttörhetetlen falai közé. — Volt idő, melyben a szabad, személyes hitből fakadó meggyőződést kerékbe törte az inquisitió. És volt idő, melyben lobogó máglyák égették porrá a lelkiismereti szaabadság szárnyait! . . De im’ e lángokból született újjá a hitszabadság égi angyala és hangoztatta szavát a szivek ezreiben a speyeri birodalmi gyűlésen: „A császárnak mindenben engedünk, vérünket és életünket áldozzuk neki, de azokban, melyek Istenéi, melyek üdvösségünk eszközei, csak hitünk szabad sugallatának engedünk!“ . . Ama lángokból támadott a hit, melynek alakja; az egyéniség, — körvonala ; a személyes szabadság, — éltető eleme ; a szabad vizsgálódás, világító fáklyája: a tudomány, — fegyvere; az értelem, az ész, — vezérlő angyala; az igazság szelleme! . . És az a hit nemcsak az írásokat vizsgálta és tudakozta a régi ösvényeket, hanem új szellemet öntött a tudományok minden ágaiba. így lön a reformáczió alapelve ; a hitszabadság édes testvére a humanizmusnak s igy lön ez amannak oltalmazója, diadalra segítője a szabad szellem győzhetetlen fegyvereivel. íme a hit tündöklő alakja az eszményi személyes szabadság! És e hit világgyőző ereje meg nem szégyenül, mert a tündöklő alaknak, az arany keretnek megfelel a gyémánt foglalat, — az evangeliom. Igen, e hitnek tartalma; az evangeliom és nem az irás, régibb és újabb könyveivel, a csodaszerűség köntösébe burkolt elbeszéléseivel, nem az a két könyv holt betűivel, hiszen akkor a mi hitünk csak újabb törvény szolgálatában állana, akkor élettelen betűket imádnánk, az élő Isten helyett. E világgyőzö hit tartalma az evangeliom, mely nem tan, nem dogma, nem törvény, hanem lélek, igazság s a jók életében valósuló élet! E világgyőző hitnek tartalma az evangeliom, melyben tükrözik az Isten könyörülő szeretete az elesett, bűnös emberekhez, mely annak ajkiról hangzott el, ki nem uralkodni, de szolgálni jött a földre, ki nem kárhoztat, de üdvözít, ki életét adta övéiért, kinek akarata Isten akaratán nyugodott, kinek étetében testté lön az; Ige, kinek életével a földre szállt a világmegváltó evangeliom... Hiszen ez az evangeliom nem más, mint maga a Krisztus, a mj hitünknek tartalma, kővára, diadalma!.. Erre az evange- liomra támaszkodott Luther, mikor alatta megingott a föld. Ez vezette Wormszba, hogy Behemotnak torkába lépjen s hitéről bizonyságot tegyen. Ezt az evangéliumot keressük és megtaláljuk az Isten országának fokozatos eljövetelében . . . Ott lebeg az emberiség bölcsője felett . . . Föl-fölcsillan a patriarchák életében . . . Tüzét látja Mózes a csipkebokorban . . . Megszólal a próféták ihletett ajkain, a Keresztelő kemény beszédében . . . S végre megvalósul a Krisztus életében . . . Ezt az evangéliumot keressük mi s megtaláljuk szívünk bensejében, a lelkiismeret szavában, melynek jóváhagyása nélkül nincsen a földön boldogság.