Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 7-8. szám - Kocor Márton: A nőnevelés ügyében
186 Nem czélom itt, a vallástani tananyagból erre nézve a megfelelő ó- és újtestamentomi bibliai történeteket kijelelni, miután az az egyházi főhatóság által a tantervben eszközöltetett többé-kevésbbé; lássuk inkább e helyett a fenti czél irányában a többi reáltantárgyaknál követendő eljárást. Az írás-, olvasás- s nyelvtannál a két nem között semmiben sem teszünk különbséget, miután az ok és czél ugyanaz. Azonban az olvasmányok kezelésére az ediginél több — a száraz nyelvtani szabályokra pedig kevesebb idő fordítandó. A beszéd- és értelemgyakorlatok tanításánál előfordulandó erkölcsi elbeszélések vagy mesék személyei és tárgyai tekintettel leánynövendékeinkre — ne csak a fiú hanem a nővilágból is legyenek merítve és azokhoz alkalmazva. A fejbeli és jegyekkel való számolás, s a hazai méitékek és pénznemek ismerete a két nembeli gyermekekre nézve egyaránt lényeges és mint egyik legfőbb tantárgy kezelendő; azonban a feladott példáknál ne csak arra legyünk tekintettel, hogy azok gyakorlatiak, a gyermekek értelmi tehetségéhez mértek, — szóval a paedagogia követelményeinek megfelelők — legyenek, hanem azok a gyermekek neméhez, leendő hivatásukhoz alkalmazva s életviszonyukból merítettek legyenek. Ily eljárás mellett növendékeink nemcsak a számtani elméletet fogják könnyebben megérteni, megfejteni és begyakorolni, hanem igen jó alkalmuk nyílik a gyakorlati életviszonyok megismertetése kapcsán a szorgalom és takarékosság erényeinek elsajátítására; mely szép és hasznos erények pedig mindkét nemet (férfit és nőt) egyaránt díszitnek. A lakóhely, haza stb., szóval a földrajz, — valamint a hazai történet ismertetése egyiránt kívánatos nemi különbség nélkül. — Ez azon tantárgy, melynél a legszebb polgári erényt — a hazaszeretetei — gyökereztethetjük meg tanítványaink szivében. S miután a történet tanításának czélja a hazaszeretet fejlesztése s a nemzeti szellem meghonosítása, ez irányban tehát akár kor -- akár jellem rajzokban tanítsunk is (az V. osztályig; mert a VI. osztályban össze- függésben taníttatik), gondoskodnunk kell olyan életképekről (történeti), melyeknél leánynövendékeink is saját nemükben szemlélhetik a hazaszeretet nyilvánulását. Erre nézve csak egy-két példát hozok fel hamarosan : „A nándorfehérvári magyar fogolynő.“ „Rozgo- nyi István neje a hős Szentgyörgyi Cecilia.“ „Egri nők.“ stb. „Szilágyi Erzsébet“ (Tóth Kálmán költ.) pedig kiválóan alkalmas annak bemutatására, mikép egy édes anya gyermekeinek hazaszeretetben való nevelése által hazája iránti tartozását rója le. A mi pedig a természetrajz és természettan tanítását illeti — a vegyes iskolában — különösen falun és kisebb városokban, — a tananyagnak tapintatos kiválasztása, s helyes módszer és tanítási eszközök mellett nem nagy nehézséget fog okozni. Nagy előnye ezen iskoláknak a nagy városi iskolák fölött az, hogy azoknak növendékeik
