Evangélikus Népiskola, 1893
1893 / 8-9. szám - Farkas Mihály: Néhány szó a népiskolai statisztikai táblázatok betöltéséhez
212 Őszinte örömmel üdvözölte tehát mindenki az utasítást, habár nagyon elkésve érkezett is meg. Azonban végig tanulmányozva azt, — bár szinte megható volt az a jóakaratu erőlködés, melylyel annak érdemes szerkesztője a zűrzavarba rendet, a sötétségbe világosságot igyekezett behozni — kénytelenek voltunk kiábrándulni az utasításból, sőt most már menthetlenül oda jutottunk azon alternativa elé, hogy : vagy az utasítás jó, akkor a táblázat rossz; vagy ha a táblázat jó, akkor az utasítás hibás. Vagy pedig (de azt csak úgy magunkban gondoltuk) helytelen mind a kettő. De hát térjünk át az utasításra s alkalmazzuk azt a rovatokra. Az iskola évi jövedelméről van szó. Az utasítás szerint a 26 rovatba készpénz, — a 27-be termény czimén föl kell venni az iskola mindennemű jövedelmét s ezt a 28-ban egy összegben ki kell Írni. Ez eddig érthető. — Már most a 29—37-ig következnék a részletezés, hogy kitűnjék, mikép a 28. összege »miből verődik össze». Összeverődik tehát: az ingatlan jövedelméből (30.), a tőkepénzek kamataiból (32.), a tandíjakból (33.) és a négy rendbeli segély rubrikából. Az állami segélylyel könnyen végzünk, mert az rendesen semmi. A községi segély már valami; sőt városokban sokszor szép summa. — De jön az egyházi. Váljon mi légyen ez? Régente úgy magyaráztuk, mikor t. i. a 26—27. alatt a hívek sor- tartozását már fölvettük, hogy ide az egyházi segély alá a kerülettől esetleg nyert kamatmentes kölcsönöket, sokféle gyámintézeti adományokat vettük föl. Az utasítás szerint azonban ide kizárólag gyámintézeti adományok veendők fel. A legtöbb helyen e szerint ez a rovat is üresen marad. — Végűi bezárja a sort a kétes értékű egyéb segély (37). E rovatba, természetes magyarázat szerint alig lehet mást fölvenni, mint holmi apróbb, sokszor egészen esetleges jövedelmeket, mik talán nem is minden évben fordulnak elő, szóval jelentéktelenebb dolgokat, a mik magára az iskola összbevételére vagy a tanító fizetésére lényeges befolyást nem gyakorolnak , a miktől az iskola fenállása s a tanító fizetése semmi esetre nem függ. Már most vegyünk fel oly iskolát, a melynek semmi jövedelmet hajtó ingatlana (az iskola nem számit itt) a tanító lakásán kiviíl nincs; semmi tökepénzzel nem rendelkezik, tandíjat nem szed, semmiféle állami vagy egyházi segélyt nem húz, legfeljebb 15—20 fr'tnyi községi segélyben részesül s fenállásához mégis szüksége van legabább 4—500 frt évi jövedelemre: valljon honnan teremti elő a 29—36. rovatok alapján ezt a pénzt; hogyan verődhetik össze 500 frt, kizárólag a 15—
